Az egészségügyi, a védelmi, az oktatási és a környezetvédelmi minisztérium közös kezdeményezésére hivatalosan is megkezdődött az 1999-es NATO-bombázások egészségre és a környezetre gyakorolt hatásának a kivizsgálása. Az adatgyűjtésen, a tudományos és a kutatómunkán alapuló felmérésre az idén az állam 15 millió dinárt irányozott elő, de jövőre már több pénzt fordítanak a projektumra – hangzott el ma Belgrádban a szakértőket és tudománnyal foglalkozó szakembereket tömörítő kormánytestület sajtótájékoztatóján.
Fotó: Beta
Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő generációinak érdekében fel kell tárni azokat a következményeket, amelyeket a NATO-bombázások okoztak, hogy azok soha többé ne történjenek meg. Reményei szerint a kivizsgálás olyan eredményeket tár majd fel, amelyek nemcsak Szerbia, hanem az egész világ számára fontosak lehetnek.
A tények feltárásában több testület vesz majd részt. Az egyik orvosi, fizikai, biológiai és más tudományok szakembereit öleli fel, a nemzeti laboratóriumban végzik a bizonyításokat, az igazgatóbizottságot pedig a minisztériumok képviselői képezik majd.
Goran Trivan környezetvédelmi miniszter elmondta, az államvezetésnek kötelessége megvédeni a polgárait, de tény, hogy a bombázás nemcsak a lakosság egészsége hatott ki, hanem a környezetre is, ami szintén fontos elemét képezi az életünknek. A katonaság megtisztította ugyan a szegényített uránnal bombázott területeket, de nemcsak a szegényített urán okoz gondot Szerbia lakosságának, hanem az is, hogy a bombázások idején találat ért több vegyi üzemet is. A vegyi anyagok kiszivárgása sokszor még súlyosabb következményekkel járhat, így ezeknek a hatását is feltárják.
Kitért arra is, hogy a testület munkája mögött nem a politika áll, csupán az igazság és a tények feltárása a cél. Más államok védelmében elmondta, Szerbiát nem országok, hanem az adott országokat irányító adminisztráció bombáztatta. Az évek során ez az adminisztráció lecserélődött, így részükről a jelenlegi államvezetés segítségre számít. Elmondta azt is, hogy már a kutatás elején nyomás nehezedik a munkára, és több probléma is felmerült, arra azonban már nem kívánt válaszolni, hogy ki gyakorol nyomást a kormányra, illetve milyen gondok merültek fel.
Danica Grujičić, a Szerbiai Klinikai Központ idegsebészeti osztályának vezető orvosa, a NATO-bombázások következményeit feltáró koordinációs testület elnöke arra mutatott rá, hogy első lépésben be szeretnének gyűjteni minden rendelkezésre álló adatot. Intézmények, szakemberek már végeztek kutatásokat, az állam is rendelkezik adatokkal, de ezeket egy helyre kell gyűjteni, hogy megkezdődhessen a tanulmányozásuk. Kiemelte, jelentős munka áll előttük, a feltárás és a bizonyítás éveket vehet igénybe. Várhatóak olyan következmények is, amelyekre majd csak 50 év múlva derül fény, ezért is fontos ennek a szervnek a folyamatos munkája. Elmondta, egyes adatok arra mutatnak rá, hogy a bombázás nemcsak a rákos megbetegedések kialakulására hatott, hanem nagy valószínűséggel az utódnemzésre, vagyis a sterilitásra, és ennyi autoimmun beteg, mint amennyi most van, ezen a területen eddig még nem volt.
Elmondta, a Katonai Orvostudományi Akadémia (VMA) figyelemmel kísérte azoknak a katonáknak az egészségügyi állapotát, akik a bombázott területeken sérültek meg. Ez a felmérés négy év után megszakadt, az akkori vezetés ugyanis nem tartotta fontosnak a polgárok egészségügyi állapotának a kivizsgálását. Ezúttal széles körű felmérést szeretnének végezni.
