Luxemburgban tegnap este megtartották a Szerbia és az Európai Unió közötti nyolcadik kormányközi konferenciát. A korábbi sajtóinformációk szerint két újabb tárgyalási fejezet megnyitásáról tárgyaltak: a 33. tárgyalási fejezet a pénzügyekkel és a költségvetéssel, a 13. pedig a halászattal foglalkozik. Szerbia ezeken kívül 12 tárgyalási fejezetet nyitott meg a csatlakozási folyamatban, és 35 fejezeten kell továbblépnie ahhoz, hogy tagállammá váljon. Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter vezette a szerb kormányküldöttséget. Véleménye szerint a költségvetéssel foglalkozó fejezet elsősorban azért fontos, mert felkészíti az országot a közös európai költségvetésben való részvállalásra, a 13. fejezetnek pedig mindenekelőtt a halállomány növelése céljából van kiemelt jelentősége. A mai nap folyamán, az információk szerint, az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsa az Európai Bizottság jelentése alapján elfogadja majd a nyugat-balkáni partnerállamokról szóló megállapítást. Június 29-én ezt a záradékot az Európai Unió Tanácsának is jóvá kellene hagynia. Ami Szerbiát illeti, a jelentés dicséretet és kritikát is tartalmaz. Figyelmeztetik az országot, hogy külpolitikája nincs összhangban az Európai Unió hivatalos külpolitikájával, s hogy eljött az ideje annak, hogy folyamatosan összehangolja Brüsszellel. Állítólag felhívják majd Belgrád figyelmét arra is, hogy a vízumpolitikáját sem igazította az EU-éhoz, s nem veszi figyelembe a brüsszeli álláspontokat, amikor harmadik országokkal köt vízummentességi szerződéseket. Ugyanakkor dicséret illeti az országot a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások során tanúsított igyekezetéért a gazdasági reformok érdekében, valamint az európai integráció terén elért eddigi eredményekért.
Nem lehet tudni, hogy a felsorolt hiányosságok miatt, vagy azért, mert Szerbiát nem tartják eléggé felkészültnek, tegnap az öt helyett csak két fejezet megnyitásáról folyt vita. Szerbia technikai értelemben ugyanis készen áll további háromnak az elindítására is: a 9-est, a pénzügyi szolgáltatásokkal, a 17-est, a monetáris- és gazdaságpolitikával, valamint a 18-ast, a statisztikával foglalkozó fejezeteket is előkészítette az ország.
Jó hírként értelmezhető viszont, hogy Bulgária után július 1-jén Ausztria veszi át az Európai Unió féléves soros elnöki tisztséget, s a hivatalos Bécs már korábban bejelentette: Szerbia és Montenegró felzárkózásának gyorsítását prioritásként kezeli ebben a hat hónapban. Ismeretes az is, hogy a csatlakozás sebességét nagyban meghatározza a 35., a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezésével foglalkozó fejezet, valamint az igazságügyi, jogi témákat taglaló 23. és 24. fejezet sikeressége.
A csatlakozási tárgyalások fejezeteinek megnyitásával foglalkozó tegnapi belgrádi tanácskozáson a résztvevők megállapították, hogy a jogállamiság és a Pristinával szembeni viszony befolyásolja legnagyobb mértékben az európai integráció folyamatát. Nataša Dragojlović, az Európai Unióval foglalkozó Nemzeti Konvent elnöke kifejtette, annak ténye, hogy az ország számára most öt helyett két tárgyalási fejezetet hagynak jóvá – holott az uniós szervek már korábban megállapították, hogy a többi három fejezet kapcsán is magas az összehangoltság –, a nyomásgyakorlás eszközének számít, az Unió további eredményeket szeretne látni mindenekelőtt a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben. Megállapította, hogy az új fejezetek megnyitása mindenképp jó hír, ahogyan az is, hogy a párbeszéd a hétvégén folytatódott.
Zorana Mihajlović kormányfő-helyettes, építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter azért tartja lényegesnek az újabb tárgyalási fejezetek megnyitását, mert – mint tegnap mondta – minden hazánkba érkező potenciális beruházó első kérdése éppen az, hogy mekkora mértékben áll összhangban a hazai törvényhozás az európaival. A befektetőket a gyorsaság, az üzleti légkör és a megfelelő infrastruktúra mellett csupán az érdekli, hogy az ország előírásai megfelelnek-e az európai mércéknek – fejtette ki Mihajlović.
