Koszovó esetleges Interpol-tagságának témájával egy időben más állítások is napvilágot láttak Szerbia déli tartományának kapcsán. A belgrádi sajtó értesülései szerint az Európai Unió brüsszeli diplomáciai tisztségviselők közvetítésével megüzente Aleksandar Vučićnak, hogy a Szerbia és az EU közötti csatlakozási tárgyalások keretében akkor nyílnak meg újabb fejezetek, ha Belgrád és Pristina folytatja a párbeszédet. A sajtó azt is tudni véli, hogy az államfő nem hagyja magát zsarolni.
A Srpski Telegraf mindemellett azt is tudni véli, hogy Brüsszel nemcsak a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatásához köti az újabb fejezetek megnyitását, hanem azt követeli Belgrádtól, hogy tegyen eleget Pristina minden követelésének. A Večernje Novosti napilapnak nyilatkozó, hatalomhoz közel álló bennfentesek ennek kapcsán közölték, hogy Belgrád és Vučić nem hajlandók meghajolni Brüsszel követelése előtt, még akkor sem, ha az az EU és a Szerbia közötti tárgyalások hosszabb időre történő befagyasztását eredményezné.
Az államvezetés képviselői közül Jadranka Joksimović, európai integrációs miniszter és Rasim Ljajić, kereskedelmi miniszter értékelték Brüsszel magatartását. Joksimović szerint Szerbia annyira sokat haladt előre a 35-ös (Koszovó) tárgyalási fejezet mellett legfontosabb két fejezet, nevezetesen a 23. ( bírósági és alapvető jogok), valamint a 24. ( igazság, szabadság és biztonság) területén, hogy kétségtelenül megérdemli az újabb fejezetek megnyitását. Szerbiának legalább három újabb fejezetet kellene megnyitnia idén decemberben, nyomatékosította Joksimović.
– Azt hiszem, hogy Szerbia uniós csatlakozásának tekintetében eljött az ideje felhagyni a mézesmadzag-politikával. Őszintén remélem, hogy az EU és tagállamai nagyobb tisztelettel adóznak Szerbiának, hiszen országunk már bizonyította megbízhatóságát. A szerb kormány következetesen hajtja végre a reformokat, bizonyos területeken gyorsabban, másokon lassabban, viszont az előrehaladás egyértelmű. Ha pedig a 35-ös tárgyalási fejezetet veszik Brüsszelben górcső alá, egyedül azt állapíthatják meg, hogy Pristina kötelezettségeinek egyikét sem teljesítette – taglalta Joksimović.
Hasonló megközelítésből értékelte a fejleményeket Rasim Ljajić, aki szerint Brüsszel folytatja eddigi politikáját, vagyis nem arra gyakorol nyomást, akire kellene, hanem akire lehet. Ezzel Brüsszel elveszíti a jogosultságát, hogy a közvetítő szerepét töltse be a brüsszeli párbeszédben, véli Ljajić.
