Nem sok ideje maradt Szerbiának arra, hogy az Interpol minél több tagállamát meggyőzze arról, hogy helyénvalóak a Koszovó felvétele ellen szóló érvek. Tegnap délután állítólag elutasították Szerbia azon kezdeményezését, hogy az Interpol Közgyűlése vegye le napirendjéről a Koszovó tagságáról szóló szavazást. Mindezzel egy időben a belgrádi sajtó értesülései szerint Brüsszel „megzsarolta” Aleksandar Vučićot és a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatásának függvényébe állította az ország uniós csatlakozását.
A Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (Interpol) 87. Közgyűlésének a tervezett napirend szerint ma kellene szavaznia Koszovó felvételéről a szervezet tagállamainak sorába. A Tanjug hírügynökség a Sputnjik hírügynökségre hivatkozva tegnap délután közölte, hogy az Interpol illetékes testülete elutasította Szerbia indítványát, hogy vegyék le napirendről a Koszovóról szóló szavazást. Szerbia ezen indítványához az Interpol 192 tagállama közül öt – Kína, Ciprus, Argentína, Spanyolország és Suriname – csatlakozott.
Aleksandar Vučić köztársasági elnök korábban köszönetét tolmácsolta Hszi Csin-pingnek, Kína államfőjének, amiért Kína ismét kiállt Szerbia mellett, „annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség nyugati országai nyomást gyakoroltak az országra”. A szerb államfő Li Man-csang, a Kínai Népköztársaság belgrádi nagykövetének tolmácsolta háláját, egyrészről országa az Interpolban való fellépésének, másrészről pedig a Szerbia területi integritásának irányába tanúsított folyamatos támogatása miatt.
PRECEDENS LENNE
Nebojša Stefanović belügyminiszter az Interpolra gyakorolt politikai nyomás kapcsán fejezte ki nemtetszését a tegnapi nap folyamán. Szavai szerint nemcsak a Koszovó államiságát elismerő országok, hanem az Interpol Főtitkársága is politikai szintre emeli Koszovó felvételének a témáját, ahelyett hogy a jogi és a szakmai szempontokra összpontosítanának. Az Interpol vezetői struktúráinak bizonyos tagjai megpróbálják félrevezetni a tagállamokat a szavazás módjával kapcsolatban, mutatott rá Dubaiban, az Interpol Közgyűlésén Stefanović.
– Az Interpol egyrészről érthetetlenül és az esetek többségében késéssel osztja meg a tagállamokkal a releváns értesüléseket és adatokat. Olyan bejelentések láttak napvilágot, hogy ha a szavazás alkalmával az úgynevezett Koszovó felvételét nem támogatja kellő számú tagállam, akkor szünetet rendelnek el, majd azt követően ismét szavaznak a tagállamok. Ez szemben áll a szabályokkal, amelyek szerint két szavazást tartanak meg, ám szünet nélkül. Egyértelmű, hogy a szünetet azért rendelnék el, hogy szükség esetén összegyűjtsék a kellő számú szavazatot. Ezzel egyértelműen politikai szintre emelték ezt a kérdést. Mindennek okán felmerül a kérdés, hogy vajon más kérdésekben, esetleg a majdani vádiratok kapcsán is, politikai szempontból hoznák-e meg a döntéseket. Mindez elfogadhatatlan, úgy az Interpol, mint a rendőrségi rendszer tekintetében. Szerbia persze nem áll el az államérdekek képviseletétől, az utolsó pillanatig azon leszünk, hogy megpróbáljuk megőrizni az Interpol integritását, a nemzetközi jogot, továbbá saját államunkat. Feladatunk bizonyítani, hogy van még a világon kellő számú, integritásról tanúbizonyságot tevő ország, amely képes ellenállni a nyomásgyakorlásnak – fogalmazott tegnap Stefanović.
Valamivel korábban a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva a belügyminiszter kifejtette, hogy Koszovó felvétele az Interpol tagállamai közé precedensértékű lenne, méghozzá több szempontból. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata és a nemzetközi közösség egyéb jogi aktusai is kimondják, hogy Koszovó nem önálló állam, se nem tagja az ENSZ-nek, sem megfigyelői státusza nincsen az ENSZ-ben, ezek pedig az Interpol-tagságnak is alapfeltételei, érvelt Stefanović, hozzátéve, hogy bizonyos rendőrségi értesülései szerint Koszovó felvételét követően fennállna az Interpol belső, titkos, egyebek mellett a terrorizmussal gyanúsított egyénekkel kapcsolatos adatainak kiszivárogtatása bizonyos szervezett bűnözői és terrorista csoportosulások irányába.
VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT
Koszovó esetleges Interpol-tagságának témájával egy időben más állítások is napvilágot láttak Szerbia déli tartományának kapcsán. A belgrádi sajtó értesülései szerint az Európai Unió brüsszeli diplomáciai tisztségviselők közvetítésével megüzente Aleksandar Vučićnak, hogy a Szerbia és az EU közötti csatlakozási tárgyalások keretében akkor nyílnak meg újabb fejezetek, ha Belgrád és Pristina folytatja a párbeszédet. A sajtó értesülései szerint az államfő nem hagyja magát zsarolni.
A Srpski Telegraf mindemellett azt is tudni véli, hogy Brüsszel nemcsak a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatásához köti az újabb fejezetek megnyitását, hanem azt követeli Belgrádtól, hogy tegyen eleget Pristina minden követelésének. A Večernje novosti napilapnak nyilatkozó, hatalomhoz közel álló bennfentesek ennek kapcsán közölték, hogy Belgrád és Vučić nem hajlandók meghajolni Brüsszel követelése előtt, még akkor sem, ha az az EU és a Szerbia közötti tárgyalások hosszabb időre történő befagyasztását eredményezné.
Az államvezetés képviselői közül Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter és Rasim Ljajić kereskedelmi miniszter értékelték Brüsszel magatartását. Joksimović szerint Szerbia annyira sokat haladt előre a 35-ös (Koszovó) tárgyalási fejezet mellett legfontosabb két fejezet, nevezetesen a 23. (bírósági és alapvető jogok), valamint a 24. (igazság, szabadság és biztonság) területén, hogy kétségtelenül megérdemli az újabb fejezetek megnyitását. Szerbiának legalább három újabb fejezetet kellene megnyitnia az idén decemberben, nyomatékosította Joksimović.
– Azt hiszem, hogy Szerbia uniós csatlakozásának tekintetében eljött az ideje felhagyni a mézesmadzag-politikával. Őszintén remélem, hogy az EU és tagállamai a jövőben nagyobb tisztelettel adóznak Szerbiának, hiszen országunk már bizonyította megbízhatóságát. A szerb kormány következetesen hajtja végre a reformokat, bizonyos területeken gyorsabban, másokon lassabban, viszont az előrehaladás egyértelmű. Ha pedig a 35-ös tárgyalási fejezetet veszik Brüsszelben górcső alá, egyedül azt állapíthatják meg, hogy Pristina kötelezettségeinek egyikét sem teljesítette – taglalta Joksimović.
Hasonló megközelítésből értékelte a fejleményeket Rasim Ljajić, aki szerint Brüsszel folytatja eddigi politikáját, vagyis nem arra gyakorol nyomást, akire kellene, hanem akire lehet. Ezzel Brüsszel elveszíti azon jogosultságát, hogy a közvetítő szerepét töltse be a brüsszeli párbeszédben, véli Ljajić.
EGYSZER MÁR VESZÍTETTEK UGYANEZEK AZ ÉRVEK
Szinte pontosan egy évvel ezelőtt hasonló lobbizás és véleményütköztetés zajlott az Interpol akkori Közgyűlésén, mint amilyen most. Akkor Palesztina felvétele volt a tét, most pedig Koszovóé, akkor Izrael lobbizott, míg most Szerbia teszi ugyanezt.
Izrael, valamint az USA 2017 őszén mindent megtettek azért, hogy meghiúsítsák a Palesztina felvételéről szóló szavazás megtartását, arra végül mégis sor került és a többség a titkos voksoláson megszavazta az ország felvételét.
Akkor az izraeli delegáció szinte ugyanaz az érvrendszer mentén próbálta meggyőzni az Interpol illetékeseit, mint most a szerbiai küldöttség, vagyis számtalanszor kifejtették, hogy nem létezik palesztin állam, így az nem is lehet az Interpol tagállama. Az indokok, amiért Izrael ellenezte Palesztina felvételét, szintén megegyeztek Szerbia mostani indítékával: Izrael attól tartott, hogy a palesztin vezetés a szervezet tagjaként körözést adathat ki izraeli vezetők ellen, a Fatah és a Hamász szervezetek pedig bizalmas információkhoz juthatnak hozzá az Interpolban, majd visszaélhetnek ezekkel.
