Szerbia intenzívebb fejlődését, a gazdaság erősödését és az életszínvonal növelését célozza meg a jövő évre szóló állami költségvetés – jelentette ki a ma kezdődött parlamenti ülés elején a büdzsé részleteit ismertetve Siniša Mali pénzügyminiszter. A kormány a 2019-es költségvetési tervekkel és egyéb reformtörvényekkel szavatolja majd azt, hogy a kívánt mértékben elérje a gazdaság fellendülését – tette hozzá.
A költségvetést Mali ugyanakkor kiegyensúlyozottnak is nevezte, mert, mint mondta, két fő sajátossággal rendelkezik: egyrészt szociális aspektusokat vesz figyelembe, törekszik az életszínvonal tartós növelésére, előirányozza a nyugdíjak és a közszféra béreinek a növelését, másrészt viszont fejlesztési jelleggel is bír, hiszen rekordnagyságú összegeket irányoz elő nagyberuházási projektumok támogatására, melyeknek köszönhetően tovább növekszik majd az ország bruttó hazai termékének értéke is. Szerinte fontosak azok az adókedvezmények is, amelyeket a költségvetéshez szorosan kapcsolódó adótörvények határoznak meg, s jelentős terhet vesznek majd le a gazdaság válláról, ezáltal versenyképesebbé és vonzóbbá téve a cégeket, magánvállalatokat.
A jövő évi költségvetés javaslata szerint a bevételi oldalon 1.246,2 milliárd dinárral számol az állam, ugyanakkor 1.269,1 milliárd dinárt tesznek majd ki a kiadások. A költségvetési hiány tehát 22,9 milliárd dinár lesz, ami a GDP 0,4 százalékának felel meg. A büdzsé 3,5 százalékos bruttó hazai terméknövekedéssel számol, az infláció átlagértékét pedig 2,3 százalékra helyezték 2019-ben. A miniszter arra emlékeztette a képviselőket, hogy a jövő évi tervek is a 2014-ben megkezdett átfogó – és megítélése szerint rendkívül eredményes – reformintézkedéseken nyugszanak, ezek az intézkedések tették lehetővé szerinte azt, hogy egy gazdasági és pénzügyi értelemben rendkívülinek számító 2018-as évet zárjunk.
MUNKÁBA ÁLLTAK A FIATALOK
A gazdasági tevékenység a kimutatások szerint meglehetősen eredményes volt az év folyamán, az első kilenc hónapban 4,5 százalékos növekedést jeleztek a mutatók. Az év első felének végén a munkanélküliség 11,9 százalékot tett ki, ez azt jelenti, hogy sikerült a felére csökkenteni a 2012. évi, kedvezőtlen adatokat, amikor 25,5 százalékot tett ki. A fiatalok körében jegyzett munkanélküliséget az említett periódusban 51,1 százalékról 27,5 százalékra tudta az állam lefaragni, s mindez azért jó hír, mert közben nem a közszféra foglalkoztatottjainak a száma növekedett, hanem a magánszektorban alkalmazott személyeké. A közszférában még csökkent is a munkások száma – értékelte beszámolójában a tárcavezető, és megjegyezte, hogy 2019-ben is a foglalkoztatás növekedésére számít.
CSÖKKEN AZ ÁLLAMADÓSSÁG, NÖVEKSZIK A TÖBBLET
A megkezdett reformok utat nyitottak a külföldi beruházások előtt is, amik pedig a tudásnak és az új technológiák megismerésének és alkalmazásának a lehetőségét vetítik előre. Az idei költségvetés teljesítése jobban alakult a vártnál, így szeptember végén a pénzügyi tárca deficit helyett többlettel számolhatott, ami 54,5 milliárd dinárt tett ki. A költségvetés az első tíz hónap után 61,1 milliárd dináros szufficitet valósított meg. Az év végére a többlet némileg csökkenni fog – ismertette Mali, várhatóan 28 milliárd dinár lesz, ami a GDP 0,6 százalékának felel meg.
Csökkent az államadósság, 2015 végén még a GDP 70 százalékát, az idén október végén a 2015. évinek az 56,6 százalékát tette ki. 2019 elején a bruttó hazai termék 50 százalékának megfelelő szint alá süllyedhet a tartozás.
HARMINC SZÁZALÉKKAL TÖBB PÉNZ JUT RÁ
A jövő évi költségvetést az adóterhek csökkentése, a foglalkoztatás serkentése és a krízisintézkedésektől való megválás határozza majd meg. A béreket és a nyugdíjakat a GDP 1,3 százalékának megfelelő összeggel növelheti majd az ország. Fontos, hogy a 2018-ban látott gazdasági felemelkedés 2019-ben is hasonló intenzitással folytatódjon – emelte ki Mali. Az állam úgy döntött, az eddiginél több pénzt kell költenie nagyberuházásokra, ezért az idei eszközöket 30 százalékkal növelte a 2019. évi büdzsében. Állami szinten 220 milliárd dinárt fordítanak ilyen célokra, 43 milliárddal többet, mint 2018-ban.
Jelentős összegeket különítenek el az egészségügyi létesítmények, oktatási és kulturális intézmények fejlesztésére, támogatására és a mezőgazdasági szubvenciók odaítélésére. Az idén az állami fejlesztések a GDP 3,6 százalékát tették ki, jövőre ez az arány 4 százalékra növekszik. A támogatott projektumok közül kiemelte a belgrádi körgyűrű építésének folytatását, a Surčin–Obrenovac és Obrenovac–Ljig, valamint a Preljina és Požega közötti útvonalak kiépítését, a Morava menti korridor munkálatait, az újvidéki tudományos-technológiai park kialakítását, digitális tantermek bevezetését, a kragujevaci adatközpont létrehozását, valamint egészségügyi intézetek felszerelését.
AZ ELLENZÉK SZERINT PARÓDIA
Az ellenzék nem értett egyet a pénzügyminiszter véleményével, s a büdzsé javaslatát nem fejlesztési és szociális, hanem választási jellegűnek tartja. Zoran Živković, az Új Párt elnöke megállapította, hogy Szerbiában a legalacsonyabb a GDP növekedése a régióban, még Koszovóban is kétszer ekkora. Szerinte a munkanélküliség is csak azért csökken, mert más statisztikai módszereket alkalmaz az állam a kiszámításakor, s azt sem veszi figyelembe, hogy félmillióan elhagyták az országot. Živković közölte, ma 17-18 százalékos a munkanélküliség reális aránya. Miroslav Aleksić, a Szociáldemokrata Párt–Néppárt képviselője a kudarcot vallott gazdaságpolitika folytatásának nevezte a költségvetés javaslatát. Az államadósság folyamatosan növekszik, csak a számítási módszerek változnak, ezzel a reformok sikerének hamis látszatát keltve. Boško Obradović, a Dveri elnöke is erre a problémára utalt, kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben tízmilliárd euróval nőtt az ország tartozása. Nemtetszését fejezte ki amiatt is, hogy a kormány diszkréciós jogaként tekint a nyugdíjak és bérek növelésére vagy csökkentésére. A Demokrata Párt képviselői paródiának nevezték a javaslatot, s arról beszéltek, hogy felesleges fejlesztésekre költ az állam, miközben fontos intézmények, kórházak mennek tönkre.
Pék Zoltán, a VMSZ képviselője úgy vélekedett, hogy megfelelő ellenőrzés alatt áll az ország pénzügye, a bevételek és a kiadások között pedig megvan az egyensúly. Fontosnak nevezte a javaslat nagyberuházási jellegét, továbbá azt, hogy az adókedvezményeknek köszönhetően még többen juthatnak munkához, és fejlődhet a gazdaság.
