A tegnapi vita után az Európai Parlament ma szavaz a Szerbia előrehaladásáról szóló jelentésről, illetve határozatról. A David McAllister jelentésvevő által összeállított dokumentum alapján megfogalmazott határozatban elismerik az országnak az európai uniós integráció területén megfigyelhető igyekezetét, valamint kiemelik, hogy bizonyos fokú előrehaladás jellemző az igazságügy reformja tekintetében, továbbá nagyobb igyekezetre bátorítják a szerb kormányt a joguralom, ezen belül pedig a bíróságok hatékonysága és függetlensége, valamint a korrupcióellenes küzdelem erősítésének a területén.
KÍSÉRT A SAJTÓSZABADSÁG
A jelentésben, illetve a hozzá tartozó határozatjavaslatban elismerően szólnak Belgrád lépéseiről a Pristinával való kapcsolatok rendezése érdekében, valamint kiemelik, hogy az EP minden jellegű megállapodást elfogadhatónak tart, ha az a felek közötti konszenzus eredménye. Az elmúlt hónapokban gyakran emlegetett esetleges területcsere témájához kapcsolódóan a határozatban kiemelik: „Nemzeti összetételének vonatkozásában Szerbia és Koszovó is igencsak sokszínű térség. A balkáni térségben nem az etnikailag tiszta országok megteremtése kellene legyen a cél.” Mindemellett emlékeztetnek a koszovói szerb községek közössége megalapításának, valamint a felek közötti egyéb megállapodások alkalmazásának a fontosságára. Az EP határozottan elítéli Oliver Ivanović meggyilkolását, valamint aláhúzza, hogy ennek az ügynek a teljes felgöngyölítése megköveteli a szerbiai és a koszovói hatóságok szoros együttműködését.
Szerbiát emlékeztetik külügyének és biztonságpolitikájának az EU politikájával való összehangolására vonatkozó kötelezettségére. Az EP külön sajnálatának ad hangot, amiért Szerbia továbbra is katonai együttműködést valósít meg Oroszországgal és Fehéroroszországgal. A jelentésben emellett negatív kontextusban említik a sajtószabadságot és a szabad véleménynyilvánítást. Nemcsak a Szerbiáról, hanem a Koszovóról, Macedóniáról, Albániáról és Montenegróról szóló országjelentések, azaz határozatok is az EP napirendjén szerepelnek.
ELHERDÁLT ÉV
A balkáni térség országai európai integrációjának témájához kapcsolódóan az Euractiv.jutarnji.hr hírportálon tegnap napvilágot látott Augustin Palokaj horvát újságíró elemzése, s ebben a szerző megállapítja, hogy amekkora reményekkel kezdődött ez az év, akkora csalódottsággal zárul a térség országai számára. Az EU 2018-at a nagy fordulatok éveként harangozta be, mostanra viszont bebizonyosodott, hogy ez lesz a sokadik elherdált év – véli a szerző.
– A csatlakozási tárgyalásokat megkezdő országok, vagyis Montenegró és Szerbia, tekintetében előrehaladásra számítottak, Albánia és Macedónia vonatkozásában viszont a tárgyalások megkezdésére. Bosznia-Hercegovina arra számított, hogy végre elnyeri a tagjelölt státusát, Koszovó pedig a vízumkötelezettség törlésében reménykedett. 2018 elején az EU illetékesei azt mondták, hogy ez az év kulcsfontosságú lesz az integráció folyamatában. Ezt az állítást volt hivatott alátámasztani és megszilárdítani a határidőket emlegető nyugat-balkáni bővítési stratégia. Az EU végül semmit nem teljesített az ígéreteiből. A szófiai EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia államfő józanította ki a térség országait, amikor kifejtette, hogy az EU bővítésének ütemét nem indokolt gyorsítani, és kőbe vésett határidők sincsenek. Szerinte az EU hatalmasat tévedett, amikor túl nagy energiát fektetett a bővítésbe, és aránytalanul keveset belső gondjainak kezelésébe. Persze nemcsak az EU okozott csalódást a balkáni országoknak. A térség országai szinte egyetlen területen sem mutattak fel érdemi előrehaladást. Szerbiában az igazságügy reformja továbbra sem halad, a médiában uralkodó állapotok rosszak, háborús bűnösöket méltatnak, a kapcsolatok Koszovóval pedig régen voltak olyan rosszak, mint most, pedig éppen utóbbi kapcsolatok rendezése az egyik kulcsfontosságú elvárás Szerbiával szemben – fogalmaz elemzésében Augustin Palokaj.
