Koszovóban tegnap a kettősség volt jellemző: az albán nemzetiségű lakosság megemlékezett a zászlók napja elnevezésű, albán nemzeti ünnepről, a szerb nemzetiségű pedig a múlt héten elrendelt védővám ellen tiltakozott újfent. A tiltakozók Kosovska Mitrovica északi részében gyűltek össze. A korábbi tiltakozásokhoz hasonlóan ezúttal is alapvető emberi jogaik megsértése ellen emelték fel a hangjukat. A koszovói szerbek nemcsak a védővámra tekintenek emberi jogaik megsértéseként, hanem az elmúlt napokban a szerbek ellen irányuló letartóztatásokra is. Ezúttal elsősorban oktatási intézmények tisztségviselői és egyetemi hallgatók szóltak az egybegyűlt tömeghez, de a trepčai réz- és ólombánya szakszervezeti illetékese is jelen volt.
A polgároknak és az egyetemistáknak joguk van az oktatáshoz és a szabadsághoz – emelte ki a tüntetőkhöz szólván Rade Grbić, a Pristinai Egyetem ideiglenes Kosovska Mitrovica-i székhelyének rektora, és hozzátette, azt szeretnék, ha a tüntetők hangját Európa és a világ is meghallaná. Grbić arra kérte a döntéshozókat, hogy tegyék lehetővé a fiataloknak a normális életet. Csupán annyit akarnak, hogy biztonságosan juthassanak el az egyetemre, legyen elegendő élelem a menzákon, és nyugodtan hajthassák álomra a fejüket – mondta Grbić.
A XXI. században felfoghatatlan, hogy Kosovska Mitrovica északi részében a polgárok nem tudnak kenyeret vásárolni, és kénytelenek azért aggódni, hogy éhesek maradnak – emelte ki a folytatásban felszólaló Nemanja Biševac egyetemista, rektorhelyettes.
– Azt üzenjük a Nyugatnak, hogy közölje Pristinával: nem adjuk fel, tapodtat sem mozdulunk innen, és követeljük a védővám hatályon kívül helyezését. A Szerbiai Egyetemek Egyetemista Konferenciájának közvetítésével arra kértük az Európai Egyetemista Uniót, hogy követeléseinket továbbítsák az Európai Bizottságnak – mondta Biševac.
A Trepča a koszovói szerbek megmaradásának egyik legfontosabb záloga – fejtette ki a folytatásban Dragiša Vidojković, a bánya szakszervezetének képviselője, rámutatván, hogy a bánya alkalmazottjai igyekeznek nem foglalkozni a politikával, hiszen elsődleges feladatuk a termelés, illetve a bérek megteremtése. A védővám a bányát is nehéz helyzetbe hozza, hiszen beszállítóinak java része a Szerbia és a Koszovó közötti adminisztratív vonaltól északra üzletel. Ha nem tudják beszerezni a termeléshez szőkséges elengedhetetlen felszerelést, akkor veszélybe kerül a termelés – húzta alá Vidojković.
Valamivel később Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője rendkívüli belgrádi sajtótájékoztatóján ismét felszólította Brüsszelt, hogy bírja jobb belátásra Pristinát, hiszen senkinek sem érdeke, hogy a helyzet még jobban kiéleződjön. Az Oliver Ivanović meggyilkolásának ügyében letartóztatott személyekkel kapcsolatban kifejtette, hogy Milan Radoičićet, az egyik gyanúsítottat a szerbiai rendőrség is kihallgatta, egyebek mellett poligráf segítségével. Kiderült, hogy Radoičić nem hazudik, vagyis semmi köze a gyilkossághoz – közölte Đurić. Szerinte Pristina célja Radoičić meggyilkolása volt, mivel bűnbakra volt szüksége.
Koszovóban addig folytatódnak a békés tüntetések, amíg Pristina nem vonja vissza a védővámot – mondta Đurić, hozzátéve, hogy amint Pristina jobb belátásra tér, a észak-koszovói helyi önkormányzatok polgármesterei is visszavonják lemondásukat.
