Teljesen ellenőrzése alatt tartja az ország az államadósságot, az év végén eléri a 24,2 milliárd eurót – jelentette ki a Köztársasági Képviselőház jövő évi költségvetésről folyó mai vitán Siniša Mali pénzügyminiszter. Úgy értékelte, hogy az előző politikai garnitúra idején az államadósság rohamosan növekedett, a jelenlegi kormánytöbbségnek azonban sikerült megfékeznie a folyamatot. Szerinte a pénzügyi reformok kulcsfontosságúak voltak abban, hogy megállítsák a tartozás folyamatos növekedését, az előző hatalom ugyanis a csőd szélére sodorta az államot.
Marijan Rističević: Amíg a demokraták irányítottak az volt a jellemző, hogy az egyik nap tepertőt ültettek el, másnap meg elmentek megnézni, kikeltek-e a kismalacok (Fotó: Beta)
Mali reakciója előtt Goran Ćirić, a Demokrata Párt frakcióvezetője azt mondta, a pénzügyminiszter félrebeszél, mert a jövő évi büdzsé nem számít sem fejlesztésközpontúnak, sem kiegyensúlyozottnak, sem pedig szociális jellegűnek. Szerinte tény, hogy Szerbia polgárai soha nem voltak szegényebbek, mint ma. Ćirić közölte, a polgárok mintegy tíz százaléka, vagyis 700 ezer ember a társadalom peremén tengődik, mélyszegénységben él. Kifogásolta azt is, hogy az állam 250 milliós kölcsönt vesz fel egy nemzeti stadion létesítésére, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nincs tisztázva, milyen mércék alapján ítélik majd oda a különféle költségvetési támogatásokat.
Marijan Rističević, a Népi Parasztpárt képviselője az elhangzott ellenzéki bírálatokra reagálva úgy fogalmazott, hogy amíg ezek a pártok irányították az országot, a teljes fejetlenség jellemezte a döntéshozást. Hozzátette, a demokrata gondolkodásra az volt a jellemző, hogy „egyik nap tepertőt ültettek el, másnap meg elmentek megnézni, kikeltek-e a kismalacok.”
Dejan Radenković, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője szerint a költségvetési javaslat fontos mozzanatai között van a nagyberuházások támogatása, az adókedvezmények bevezetése, mert mindez elősegíti a bruttó hazai termék növekedését.
A jövő évi költségvetés javaslata szerint a bevételi oldalon 1.246,2 milliárd dinárral számol az állam, ugyanakkor 1.269,1 milliárd dinárt tesznek majd ki a kiadások. A költségvetési hiány tehát 22,9 milliárd dinár lesz, ami a GDP 0,4 százalékának felel meg. A büdzsé 3,5 százalékos bruttó hazai terméknövekedéssel számol, az infláció átlagértékét pedig 2,3 százalékra helyezték 2019-ben.
