Fölényes szavazattöbbséggel fogadta el az Európai Parlament a Szerbiáról szóló határozatot, amelynek alapját a David McAllister készítette országjelentés képezi. A határozatot 503 igen, 85 nem és 47 tartózkodó szavazattal fogadták el. Szerbia akkor csatlakozik az EU-hoz, amikor készen áll erre – fejtette ki McAllister. Az országjelentés egyaránt elismeri a szerb kormány eredményeit és erőfeszítéseit, de rámutat a még fennálló hiányosságokra, olyan területekre, amelyeken még feladatok vannak a jogharmonizáció terén – értékelte lapunknak Deli Andor EP-képviselő.
David McAllister ezúttal öt kulcsfontosságú területre összpontosított jelentésében: a gazdasági növekedésre, a joguralomra, a sajtószabadságra, a Belgrád és Pristina közötti párbeszédre, valamint a Szerbiai Képviselőház munkájára. A legtöbb pozitív észrevétel a gazdasági reformok, a gazdasági növekedés és a gazdasági stabilitás tekintetében hangzott el. Az országjelentésben és határozatban nagy hangsúlyt fektettek a joguralomra, aláhúzván, hogy az előrehaladás ezen a területen Szerbia uniós integrációja egészének szempontjából fontos. A joguralom területén belül különösen meghatározó az igazságügy függetlensége, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, továbbá a sajtószabadság érvényesülése, valamint a szabad véleménynyilvánítás lehetőségének megteremtése.
A határozatban természetesen nem tekintettek el a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok elemzésétől, kiemelték továbbá, hogy bár Szerbia építő jelleggel járul hozzá a térségben a bilaterális kapcsolatok erősítéséhez, a Koszovóval való kapcsolatainak rendezése terén van még tennivaló.
Fontos, hogy a felek mielőbb megkezdjék a párbeszéd új szakaszát, amelynek a közöttük lévő kapcsolatok teljes körű rendezésével kellene véget érnie – áll a Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint az EP Szerbiáról szóló határozatában. Az EP a határozatban szólítja fel Szerbiát, hogy alkalmazza a korábban elfogadott megállapodásokat, valamint újfent aláhúzza a koszovói szerb községek közössége megalapításának elkerülhetetlenségét. Szerbia, de Koszovó is, nemzeti összetétele szempontjából igen tarka terület, állapítják meg a határozatban – mint ahogyan a Koszovóról szóló határozatban is –, majd leszögezik, a térség országainak nem a nemzeti homogenitásra kellene törekedniük.
A határozat elfogadását követően David McAllister a sajtónak nyilatkozva elégedettségének adott hangot, értékelése szerint Szerbia kimutatható előrehaladást valósított meg az elmúlt egy évben. Az EP frakcióinak java része támogatja Szerbia európai útját – tette hozzá a jelentéstevő.
– Szerbia akkor csatlakozik az EU-hoz, amikor készen áll erre. Remélem, hogy inkább előbb, mint később. Az, hogy mikor áll készen a csatlakozásra, a reformoktól, valamint a jószomszédi viszonyok elmélyítésének irányába tett lépések intenzitásától függ. Persze azzal is tisztában vagyok, hogy Pristina intézkedését követően Belgrád nincsen egyszerű helyzetben, és a jelenlegi nem ideális időszak a kapcsolatok rendezésére – fogalmazott McAllister.
A KISEBBSÉGGEL IS FOGLALKOZTAK
Kiegyensúlyozott országjelentést sikerült a néppárti David McAllisternek kidolgoznia, amely egyaránt elismeri a szerb kormány eredményeit és erőfeszítéseit, de rámutat a még fennálló hiányosságokra, olyan területekre, ahol még feladatok vannak a jogharmonizáció terén – értékelte lapunknak nyilatkozva Deli Andor, európai parlamenti képviselő, és hozzátette, hogy az előző évekhez képest nem lát sok érdemi változást, bár úgy véli, a következetesség nagyon fontos az Unió politikájában, ezért jó, hogy az országjelentések évről évre egymásra épülnek. Így lehetőség van a korábbi országjelentésekben megfogalmazott elvárások nyomon követesére, a folytonosság fenntartására.
– Kisebbségi szempontból, vajdasági magyar szemmel elégedettek lehetünk a jelentéssel. A részarányos foglalkoztatás, a kisebbségi nyelvhasználat, a kisebbségi jogok fontossága az oktatás, kultúra és tájékoztatás terén, az újonnan elfogadott kisebbségvédelmi jogszabályok üdvözlése – ezek a témák mind helyet kaptak benne. Feladatként megjelenik a jogszabályok átültetése a gyakorlatba. És ami talán a legfontosabb, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, az EU-csatlakozás előfeltételeként van meghatározva. Ha visszatekintünk az évekkel ezelőtti országjelentésekre, láthatjuk, hogy a kisebbségi kérdéskör egyre teljesebben és részletesebben kap helyet a dokumentumban – fogalmazott Deli Andor.
A vajdasági származású EP-képviselő a folytatásban kitért a jelentés Belgrád és Pristina közötti párbeszédre vonatkozó részére is. Elmondta, mivel a Külügyi Bizottság több mint egy hónapja fogadta el a javaslatot, ezért nem tartalmazza a reagálást az utóbbi hetekben kialakult helyzetre.
– Ezért fontosnak tartottam elmondani a plenáris vita során, hogy annak ellenére, hogy a nyár folyamán biztató jeleket láthattunk, az utóbbi hetek történései, a Pristina által bevezetett védővámok és egyéb provokációk aláássák a két ország közötti viszonyokat és az EU térségbeli erőfeszítéseit is. Felhívtam a Tanácsot, hogy vállaljon aktívabb politikai szerepet a térségben, mert naivitás azt gondolni, hogy csupán a jogharmonizáció és az európai standardok átvétele megoldja a térségben uralkodó politikai nézeteltéréseket. Az EU határozott szerepvállalásának hiánya kezd egyre nyilvánvalóbbá válni, és ha nem lép, újra az Egyesült Államokra és Oroszországra marad az európai problémák megoldása – fejtette ki Deli Andor.
