Ma késő délután a nemzethez szólva közölte Aleksandar Vučić szerb államfő, hogy a délutáni órákban megejtett telefonbeszélgesük során jutottak közös megállapodásra Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy néhány hétre elhalasztják a belgrádi kétoldalú talákozót.
Még tegnap reggel az Élysée-palotában hivatalosan jelentették be Emmanuel Macron francia államfő december 5-ára és 6-ára tervezett szerbiai látogatását, de már a délután folyamán a szerb médiában felmerült annak a lehetősége is, hogy a párizsi zavargások miatt későbbi időpontra halasztják a találkozót.
Mindezek ellenére a franciaországi média hétfőn behatóan foglalkozott az államfő tervezett útjával. Mint megállapította, a látogatás elsődleges célja a Párizs és Belgrád közötti baráti szálak szorosabbra fűzése lett volna. A 20 Minutes híroldal és napilap megállapította, hogy november 11-ét követően, vagyis az első világháború lezárásának 100. évfordulója alkalmából megrendezett párizsi ceremónia után megromlottak a kapcsolatok Franciaország és Szerbia között, mulasztást követtek el a szervezők a protokollban, amikor a szerb államfőnek – aki egy, a békekötésben jelentős szerepet betöltött országot képviselt – célszerűtlen helyet jelöltek ki az ülésrend meghatározásakor. A portál megjegyezte, hogy az eset után Macron belgrádi látogatását ellenző véleményeket is hallani lehetett Szerbiában. A szerbek amiatt tiltakoztak, hogy a lakosság akkori számát figyelembe véve éppen ez az ország hozta a legnagyobb áldozatot az első világháború során, csapatai ugyanis együtt harcoltak a francia sereg tagjaival a keleti fronton.
A hírportál arra is emlékeztetett, hogy Franciaország még 2017 áprilisában veszített a népszerűségéből Szerbiában, amikor nem volt hajlandó a szerb követeléseknek eleget tenni és kiadni Belgrádnak a letartóztatott Ramush Haradinajt, a mai koszovói kormányfőt, akit Szerbia az 1998–1999-es háborús bűnök elkövetése miatt köröz az Interpolon keresztül. Ehelyett hazaengedték a koszovói albán politikust. A 20 Minutes elemzése szerint az esetnek, különlegessége ellenére, mégis kisebb hatása volt a szerb közvéleményre, mint a mostani, frissebb melléfogásnak. A cikk végül beszámolt arról is, hogy a szerbek közül még ma is sokan emlékeznek arra, hogy az ország 1999-es NATO-bombázásában Franciaország is részt vett, s ez szintén nem erősíti Párizs népszerűségét a balkáni államban. A légitámadások célja a koszovói konfliktus lezárása volt – emlékeztetett a portál, Szerbia katonaságának kivonását akarták elérni a déli tartományból. A katonai beavatkozás a mai napig mély nyomokat hagyott a szerbségben, megaláztatásként élték meg a nyugati intervenciót, s a francia–szerb kapcsolatok romlása csakhamar megmutatkozott a gazdasági viszonyok hanyatlásában is. A francia napilap megjegyzi, hogy Macron belgrádi útja az első francia elnöki látogatás Szerbiába Jacques Chirac 2001-es hivatali útja óta, nem sokkal Slobodan Milošević rezsimjének bukása után.
Szerbiában több mint száz francia vállalat működik, s ezek nagyjából tízezer személyt foglalkoztatnak. Ennek ellenére Franciaország csak a tizedik legnagyobb exportőr Szerbiában, a legjobb tíz importőr közé tartozik, de Németországhoz, Olaszországhoz viszonyítva kevésbé lényeges külkereskedelmi partnernek számít – közölte a gazdasági paramétereket a lap.
A hét három legjelentősebb külföldi látogatása egyikeként beszél a La Croix Macron belgrádi útjáról. Jemen és a Brexit kapcsán tartott beszéd a brit parlamentben – ezek Macron további fontos külpolitikai állomásai a héten a lap szerint. „Macron a világháború lezárásának 100. évfordulója kapcsán látogat el szövetségeséhez, Szerbiába, melynek elnöke nem megfelelő bánásmódban részesült a párizsi megemlékezésen, s elégedetlenségének hangot is adott” – állapítja meg a La Croix elemzése. Aleksandar Vučić államfő nagyszabású fogadást ígért a francia elnöknek – emlékeztetett a lap –, mert meg szeretné mutatni, milyen az igazi vendégfogadás, milyennek látják a szerbek a francia–szerb barátságot.
