Nyugodtabb körülmények között, de továbbra is bármilyen rend nélkül folytatódott ma a Köztársasági Képviselőház őszi ülésszakának negyedik ülése, amelynek a napirendjén többek között a 2019. évi állami költségvetés tervezete is szerepel. Csupán az első napirendi pontra, a kötelező szociális biztosítás központi nyilvántartásáról szóló törvénytervezetre, összesen 521 módosítási indítvány érkezett (több mint 300 csak a Szerb Haladó Párttól), ettől a ponttól nem tudtak a képviselők tovább jutni. Ennek ellenére felszólaláskor beszéltek az üzemanyag áráról, a nyugdíjak emeléséről, az egészségügy hozzáférhetőségéről, a tévé előfizetésről...
Kedden a parlament az ellenzék képviselőitől volt hangos, hiszen mindenekelőtt az ellen tiltakoztak, hogy a hatalmi koalíció képviselői szándékosan húzzák a vitára szánt időt a módosítási indítványaikkal. Mivel nem kaptak szót, bekiabálással, majd lábdobolással keltettek zajt az ülésteremben.
Éles vita alakult ki Maja Gojković, a parlament elnöke, valamint az ellenzéki képviselők között, és bár Maja Gojković véleményt formálhatott, az elnöklő Vladimir Marinković az ellenzéki képviselőknek nem adott szót, még az után sem, hogy a munkarendi szabályzat megsértésére hivatkoztak. Tegnap pedig Ivica Dačić külügyminiszter és Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt képviselője között alakult ki éles vita, amely elsősorban egymás sértegetésén alapult.
Tekintettel arra, hogy az ülés napirendjén 62 pont szerepel, és a vitára szánt idő is a végéhez járt, azaz tudni lehetett, hogy az állami költségvetés megvitatására már nem jut idő, az ellenzéki képviselők jelentős része be se ment az ülésterembe. Így a hatalmi párt képviselői ismertethették a kötelező szociális biztosítás központi nyilvántartásáról szóló törvényre benyújtott módosítási indítványukat, és azt, hogy az Aleksandar Vučić államfő által vezetett politikának köszönhetően milyen előrelépéseket tett az ország a gazdaság terén, valamint a külföldi diplomáciában. Kiemelték, hogy az egészségügyi ellátást mindenki számára elérhetővé kell tenni, és hangoztatták, hogy a korábbi demokrata hatalom milyen adósságokat és összeomlott intézményeket hagyott maga után, ezenkívül rámutattak arra, milyen gazdasági előnyökkel járhat Szerbia számára a digitális közigazgatás, így a kötelező szociális biztosítás központi nyilvántartásának kialakítása is.
Az ellenzéki képviselők azonban számos kérdést felvetettek ma is, egyrészt arra kérdeztek rá, hogy a rokkantsággal élők foglalkoztatásából mennyi pénz érkezik az állami költségvetésbe, illetve ebből az összegből az állami intézmények mennyit fizetnek be. A felszólalók ugyanis azon gyanújuknak adtak hangot, miszerint az állami intézmények sem tesznek eleget törvényes kötelezettségüknek, és nem foglalkoztatják a rokkantsággal élőket.
Szóba került az üzemagyak ára is. Az ellenzék vádjaira Aleksandar Antić energetikai miniszter válaszolt. Kiemelte, hogy az üzemanyag ára november elseje óta csökken, és a következő egy hétben is csökkenő tendenciát mutat.
Felmerültek a kismamák juttatásai körüli nehézségek is, vagyis arra kértek választ, hogy a családtámogatásról szóló törvény érelmében mennyi pénzt különít el az állam arra, hogy azok a kismamák, akik nem tudnak felmutatni 18 hónapos folyamatos munkaviszonyt, tisztességes juttatást kaphassanak a jövőben.
