Koszovóról New Yorkban

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a koszovói helyzet és az utóbbi időszak történései okán összehívott ülésén Aleksandar Vučić köztársasági elnök aggodalmának és félelmének adott hangot az elmúlt hetek fejleményeinek kapcsán. Felelevenítette, hogy Pristina, a szerbiai és a bosznia-hercegovinai behozatali termékekre elrendelt 100 százalékos védővámmal felrúgta a CEFTA-megállapodás alapelveit, továbbá a Koszovó és az Európai Unió közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodást, majd nem sokkal később a koszovói biztonsági erőket jogtalanul katonasággá alakította át. A helyzet mindennek okán rendkívül bonyolulttá vált, szögezte le Vučić.

– Szerbia fáradtságot nem ismerve járult hozzá a béke és a stabilitás megteremtéséhez, illetve megőrzéséhez a nyugat-balkáni térségben. Minden erőnkkel azon voltunk, hogy ne reagáljunk Pristina provokációira. Éppen ezért elfogadhatatlannak tartjuk a „feleknek mindent meg kell tenniük kapcsolataik rendezésének érdekében” frázis ismételgetését. Mindenki tisztában van azzal, hogy Szerbia szinte mindent megtett annak érdekében, hogy végrehajtsa az eddigi megállapodásokat. Aláírtuk a Belgrád és a Pristina közötti első megállapodást, majd végrehajtottuk ebben vállalt kötelezettségeinket, sőt, még engedményeket is tettünk. Ezzel egyidejűleg Pristinának egyetlen feladata volt. Utóbbi a 15 pontos megállapodás 6 pontját öleli fel. A koszovói szerb községek közösségének a megalapításáról van szó. Ezen kötelezettségének Koszovó mindeddig nem tett eleget. A 2070-ik napot jegyezzük, hogy Pristina késik ennek a feladatnak az elvégzésével. Ezzel szemben Szerbia minden feladatát teljesítette, kezdve a rendőrségtől és a bíróságoktól, a távközlésen, valamint a helyhatósági választásoknak a koszovói törvények mentén történő megtartásáig – taglalta Vučić.

Szerbia már Pristinának és az Európai Unió tisztségviselőinek is elmondta, hogy a megállapodás ráeső részét teljesítette, hiszen továbbra is folyamatban vannak a tárgyalások, emelte ki Aleksandar Vučić az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. Mint hozzátette, az EU feladata az lenne, hogy segítsen megoldani a problémákat, nem pedig az, hogy még mélyebb válságba taszítsa a feleket.

– Az ENSZ 1244-es határozatával összhangban a felek közül jelenleg egyedül Szerbia nemzetközileg elismert állam, ezért nem logikus, hogy egyes államok Koszovó különböző nemzetközi szervezetekben való tagságát szorgalmazzák. Szinte könyörögtünk, hogy ne bocsátják szavazásra Koszovó tagságát az UNESCO-ban, vagy az Interpolban. Koszovó persze számított az Amerikai Egyesült Államok és számos európai állam támogatására. A szavazás első körében a szavazatoknak kevesebb mint az 50 százalékát szerezték meg. Ekkor Szerbiát kezdték el hibáztatni, mintha a mi feladatunk lenne támogatni Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben. A világ befolyásos államai közül is számos olyan volt, amelyik Koszovó tagsága ellen szavazott. Ezt követően rendelte el Pristina a 100 százalékos védővámot. Ezzel meggátolták az árucsere-forgalmat Koszovó és Szerbia egyéb területei között, továbbá kérdésessé tették a koszovói szerb közösség megmaradását szülőföldjén, valamint megszegték az összes olyan megállapodást, amelyre az EU is hivatkozik a Belgrád és a Pristina közötti kapcsolatok rendezésének témájában. De tegyük mindezt félre. Azt viszont igencsak nehéz elfogadni, hogy a XXI. században valaki meggátolja a szabad áruforgalmat, vagy a polgárok mozgásszabadságát – fogalmazott Vučić.

MEGOSZLANAK AZ ÁLLÁSPONTOK

A Biztonsági Tanács ülésén felszólaló diplomaták eltérő módon értékelték Koszovó magatartását és intézkedéseit. Pristina álláspontját a hagyományosan „Koszovó-barát” államok támogatták, míg Belgrádét a Szerbiát támogató államok. A koszovói biztonsági erők katonasággá való átalakításának egyetlen jogi aktus szempontjából sincsen akadálya, minden szuverén államnak jogában áll megalakítani katonaságát, értékelte Karen Pierce, az Egyesült Királyság nagykövete, azt viszont elismerte, hogy a katonaságnak a KFOR-ral és a nemzetközi közösséggel együttműködve kellene megalakulnia. A katonaság megalakítása nem áll szemben sem az Ahtisaari-tervvel, sem az 1244-es határozattal, sem Koszovó alkotmányával, nyomatékosította Pierce.

Jean-Pierre Lacroix, Franciaország képviselője a nyitott kérdések rendezésére, a párbeszéd folytatására és a feszültségek csillapítására kérte a feleket, Pristinát pedig külön kérte, hogy tartsa tiszteletben a KFOR hatásköreit. A katonaság megalakítására nem a legmegfelelőbb pillanatban kerül sor, tekintettel a Belgráddal folytatott párbeszédre, jegyezte meg Lacroix, majd végül a védővám eltörlésére szólította fel Pristinát.

Vasily Nebenzya, Oroszország nagykövete megértéséről és együttérzéséről biztosította a szerbiai államfőt. Egyetért azzal kapcsolatban, hogy az aktuális történések Koszovóban valóban indokolttá teszik a félelmet. A katonaság megalakítása súlyosan megszegi az 1244-es határozat rendelkezéseit, ezzel pedig megkérdőjelezi a békét és a stabilitást a térségben, húzta alá Nebenzya, aki részrehajlónak minősítette a KFOR magatartását.

Az Amerikai Egyesült Államok felszólaló képviselője szintén nem tartja kifogásolhatónak a katonaság megalakítását. Az 1244-es határozat felhatalmazza a nemzetközi közösség Koszovón állomásozó fegyveres erőit, hogy fegyverezzék le a Koszovói Felszabadítási Hadsereget és az egyéb fegyveres alakulatokat, a koszovói katonaság megalakításának a lehetőségére viszont még csak ki sem tér, érvelt az USA képviselője.

Kína képviselője Oroszország álláspontjával értett egyet. Mint kifejtette, Kína tiszteletben tartja Szerbia szuverenitását és területi integritását, a feleket párbeszédre, kapcsolataik rendezésére és az ENSZ 1244-es határozatának tiszteletben tartására bátorítja.

TÁRGYALÁS GUTERRESSEL

Aleksandar Vučić New Yorkban a Biztonsági Tanács ülését követően António Guterressel, az ENSZ főtitkárával is tárgyalt, a Tanjug hírügynökség jelentése szerint elsősorban Koszovó egyoldalú intézkedéseiről. Vučić köszönetet mondott, amiért Guterres korábban közleményben adott hangot aggodalmának a koszovói katonaság megalakítása kapcsán. Szerbia továbbra is a párbeszéd folytatását szorgalmazza, de csak azt követően, hogy Pristina hatályon kívül helyezi észszerűtlen intézkedését, húzta alá a szerb államfő, majd az UNMIK Koszovón való jelenlétének fontosságát hangsúlyozta.

– Koszovó továbbra sem tekinthető stabil térségnek. Éppen ezért Szerbia és a szerb nép számára kulcsfontosságú az UNMIK koszovói jelenléte, részben azért, mert az UNMIK tevékenységének jogalapja az ENSZ 1244-es határozata, amely a terület státuszának szempontjából semleges területként kezeli Koszovót. Ezért szorgalmazzuk, hogy az ENSZ az eddigiekhez képest határozottabban vegye ki részét a koszovói kérdés megoldásából – fejtette ki Vučić.