2024. szeptember 6., péntek

Előbb lépjenek vissza, utána beszélgetünk!

Szerbia a párbeszéd híve maradt a koszovói kérdés rendezése érdekében, de elvárja, hogy Pristina helyrehozza az elkövetett hibákat

A Belgrád és Pristina közötti dialógus csak akkor folytatódhat, ha Pristina visszavonja az időközben meghozott teljesen egyoldalú, káros lépéseit – jelentette ki ma Brüsszelben a Donald Tuskkal, az Európai Tanács vezetőjével folytatott találkozón Aleksandar Vučić szerb államfő. Tusk és Vučić Szerbia európai integrációjának kérdéseit, a Koszovóval kapcsolatos fejleményeket és a régiót érintő témákat tárgyalta meg egy munkaebéd előtt, amelyre már Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hívta meg a nyugat-balkáni államok vezetőit. Vučić mellett ott volt Milo Đukanović montenegrói, Hashim Thaçi koszovói elnök, továbbá Denis Zvizdić bosznia-hercegovinai és Zoran Zaev macedón kormányfő is. Edi Rama albán miniszterelnök korábban jelezte, hogy más elfoglaltsága miatt nem tud eleget tenni a brüsszeli meghívásnak, így nélküle tartották meg a munkaebédet. Vučić az összejövetelt fontosnak és eredményesnek minősítette a nyilatkozatában. Mint mondta, jó alkalom volt arra, hogy Pristina és a régió országainak vezetői elmondják, hogyan látják ma a regionális politikát, s mire számítanak a közeljövőben. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Thaçival csak néhány szót váltott, nem volt idejük a párbeszédre Koszovó kapcsán, s megítélése szerint különben sem ez lett volna a megfelelő alkalom folytatására. Az elnökökkel közölte, hogy Szerbia továbbra is érdekelt egy egységes kereskedelmi övezet kialakításában. A politikusok megállapították, hogy a régió országainak még fokozottabban együtt kell működniük, teljesen függetlenül attól, melyik állam éppen hol tart az európai felzárkózás útján.

Fotó: Beta/AP

Fotó: Beta/AP

TARTSÁK TISZTELETBEN!

A szerb államfő a nap folyamán Brüsszelben meggyőződésének adott hangot, hogy a párbeszédet folytatni kell, mert az az egyedüli útja a Belgrád és Pristina közötti viszonyok rendezésének, a regionális egyensúly fenntartásának. Meggyőződését fejezte ki azonban, hogy a vámilletékek száz százalékra való növelésének, vagyis a CEFTA regionális kereskedelmi megállapodás durva megszegésének drasztikus lépése után, továbbá a koszovói biztonsági erőknek a Biztonsági Tanács határozatával, a brüsszeli megállapodással, a szerb közösség álláspontjával, de magukkal a koszovói előírásokkal is ellentétben álló hadsereggé alakítása után nehéz latolgatni a dialógus folytatásának esélyeit.

– Szerbia a regionális együttműködés mellett kötelezte el magát, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a kooperáció valóban sikeres legyen. A regionális együttműködésnek viszont az az alapfeltétele, hogy mindenki tiszteli a korábban megkötött megállapodásokat, tartja magát azokhoz az elvekhez, amelyeket lefektettünk a korábbi egyezményekben. Ahhoz, hogy a beszélgetést folytassuk, Pristinának vissza kell vonnia az utóbbi hetekben hozott teljesen érthetetlen döntéseit – fogalmazott Vučić.

Tusk az államfővel folytatott tárgyalása során üdvözölte Szerbia következetes álláspontját és realitáson alapuló lépéseit.

AZ UNIÓ NEM ÉLÉSKAMRA

Az Európai Tanács vezetője és a szerb államfő közötti eszmecserén Ana Brnabić kormányfő is részt vett, aki ma brüsszeli látogatásának második napját töltötte, az egyik stratégiai politikai tanácsadó szervezetben, a European Policy Center intézményben tartott előadást. Ez alkalommal és az európai tisztségviselőkkel folytatott megbeszélései során is kifejtette, hogy nem éléskamraként, hanem az európai értékek rendszereként tekint az Unióra, melynek elérése Szerbia fő külpolitikai célja. A polgárok életminőségének javítása érdekében, az értékek elsajátítása érdekében haladunk az EU felé : fogalmazott a miniszterelnök. A 2025-ös tagság egy meglehetősen komoly és ambiciózus terv, melynek megvalósítása nem kizárólag Szerbián, hanem az EU fogadókészségén is áll – húzta alá. Igaza volt az Uniónak, amikor a balkáni bővítési folyamat elindítása mellett döntött – fogalmazott Brnabić, mert az valóban hozzájárul a régió egészének a stabilitásához. Ha ma kínálnák fel a csatlakozást, akkor viszont nemet mondana, mert úgy hiszi, Szerbiának még jobban fel kell készülnie, sokat kell dolgoznia a tagság elnyeréséig.