Pristinának érdemes lenne megfontolnia a szerbiai és a boszniai behozatali termékekre elrendelt 100 százalékos védővám ideiglenes hatályon kívül helyezését – értékelte Bekim Çollaku, Hashim Thaçi koszovói államfő tanácsadója. Çollaku szerint jó döntés volt bevezetni a védővámot, ugyanakkor – mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió is követeli a rendelkezés visszavonását – a pristinai vezetésnek érdemes lenne megfontolnia ennek a lehetőségét. Ez a Belgrád–Pristina-párbeszéd folytatásának a szempontjából is előnyös lenne, hiszen nem elég, hogy Pristina nyilatkozatok szintjén kötelezze el magát a dialógus folytatása mellett, ennek érdekében tennie is kell valamit – mondta a politikus.
EGYESEK TOVÁBB BÜNTETNÉK BELGRÁDOT
Nem sokkal e sajtónyilatkozat után Ramush Haradinaj, Koszovó miniszterelnökének egyik jobbkeze is megszólalt a témában, csak éppen más megközelítésből állt hozzá a védővám témájához. Avni Arifi, a koszovói kormány kabinetfőnöke újabb, Szerbiával szembeni megszorítások bevezetését tartja indokoltnak. Mint kifejtette, Ana Brnabić szerb kormányfőnek a Koszovó államiságát elismerő országok államvezetésének címzett levele – amelyben az államiság elismerésének visszavonását kéri – indokolttá teszi a további megszorítások foganatosítását. A védővámot esetleg akkor lehetne visszavonni, ha Belgrád és Pristina elismerné egymás államiságát – nyomatékosította Arifi. A helyzet ismerői szerint a szóban forgó, egymástól igencsak eltérő nyilatkozatok elsősorban azt támasztják alá, hogy Haradinaj és Thaçi között olyan mélyek az ellentétek, mint eddig talán soha.
SÜKETTELEFONOS NAPOK
A koszovói kormány november elején rendelte el a védővámot a Szerbiából és a Boszniából érkező termékekre, akkor még 10 százalék értékben. Szerbia azonnal tiltakozott, de Brüsszel is magyarázatot követelt az intézkedésre, az ugyanis szöges ellentétben áll a CEFTA-megállapodás kitételeivel, az említett megállapodásnak pedig Koszovó, Szerbia és Bosznia-Hercegovina is aláírója. A 10 százalékos védővám elrendelését követően Enver Hoxhaj koszovói miniszterelnök-helyettes arra szólította fel a koszovóiakat, hogy ne vásároljanak szerbiai termékeket. Alig három héttel később – egy nappal azután, hogy az Interpol nem vette fel tagjai sorába Koszovót – Pristina 100 százalékra növelte a szerbiai és a boszniai termékekre kirótt védővámot. Belgrád felháborodottan fogadta az intézkedést, az Állambiztonsági Tanács is ülésezett, az illetékes szerveket pedig készültségi állapotba helyezték. Pristinából akkor azt üzenték: a védővám addig marad, amíg Szerbia el nem ismeri Koszovó államiságát. Erre Belgrád visszaüzente: addig nem tér vissza a brüsszeli tárgyalóasztalhoz, amíg hatályban van a védővám.
Azóta az USA és az EU tisztségviselői is többször közölték, a védővám jogsértő, Pristina azonban mindeddig nem enyhült meg. November végétől szinte naponta tüntetést szerveztek a koszovói szerbek, elsősorban Kosovska Mitrovicában, ahol arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendelkezés gazdaságilag ellehetetleníti a helyi szerbek megmaradását.
A belgrádi vezetés levélben, továbbá telefonos beszélgetések alkalmával, valamint különböző fórumokon kérte a nemzetközi közösség segítségét. Aleksandar Vučić államfő a múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsának a koszovói helyzet okán összehívott ülésén egyebek mellett arra mutatott rá, hogy Belgrád szinte teljes egészében végrehajtotta az eddigi kétoldalú megállapodásokat, de Pristina arra sem volt képes, hogy egyetlen vállalt feladatát teljesítse, azaz megalapítsa a koszovói szerb községek közösségét.
