Már február első napjaiban végleges döntést hozhat a rendkívüli parlamenti választások kiírásáról a Szerb Haladó Párt és annak elnöke, Aleksandar Vučić államfő, ezt követően február 9-én írnák ki, majd március 31-én bonyolítanák le a szavazást – értesült a nagyobbik kormánypárthoz közel álló körökből az espreso.rs hírportál, amely egy nappal korábban interjút közölt Vučićtyal, s a választások lehetőségét maga az elnök vetette fel ebben a beszélgetésben. Végleges döntés egyelőre nincs, de nagyon közel vannak a haladók ahhoz, hogy meghozzák ezt a döntést – mondta el a portálnak a meg nem nevezett forrás. A politikai elemzők ma abban értettek egyet a választásokkal kapcsolatos megnyilvánulásaikban, hogy néhány kulcsfontosságú tisztségviselőnek az akaratán múlik tulajdonképpen, hogy kiírják-e végül a rendkívüli választásokat vagy sem. Vladimir Goati szociológus is erről beszélt, s megjegyezte, éppen ezért nehéz lenne jóslatokba bocsátkozni, semmilyen tudás vagy elmélet nem segíthet bennünket közelebb ebben a pillanatban ahhoz, hogy kitaláljuk, mi fog történni. Ha mégis sor kerülne a választásokra, azok megerősítenék a jelenlegi vezetőségnek a legitimitását, fogalmazott, de kiemelte: jó lenne, ha még a választások kiírása előtt megbeszélné egymással a hatalom és az ellenzék, hogy pontosan melyek a szavazás lebonyolításának feltételei. A szociológus közölte, hogy Szerbia már október 5-e után átlépte a demokratikus és nem demokratikus választások között húzódó határvonalat, mégis nem ártana, ha egy ilyen dialógus lefolyna, s tisztázott körülmények között járulna a lakosság az urnákhoz, úgy, hogy az eredményeket a győztes és a vesztes se vonhassa utólag kétségbe. A hatalomnak késznek kell lennie arra, hogy javítson a választási folyamat korábban tapasztalt mulasztásain, gyenge pontjain – szögezte le.
NE HARAPJANAK RÁ!
Cvjetin Milivojević elemző ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a választások kiírása elsősorban a nemzetközi tényezőktől, Koszovó kérdésétől függ. Mint mondta, lehetséges, hogy Vučić a voksolás mellett dönt, ha egy olyan utasítás érkezett külföldről, hogy a déli tartomány kérdését még az idén rendezni kell. Szerinte Vučić nem tudna erőteljesen győzni a választásokon, ha megtartásuk előtt fedné fel a kártyalapokat a koszovói megoldás kapcsán, ezért van szüksége arra, hogy még a végleges rendezés előtt legyen a megmérettetés. Így tehát az valószínűsíthető, hogy – amennyiben Washington és Brüsszel gyors megoldást akar látni – választások lesznek hamarosan – szögezte le Milivojević. Különösen azt tartja az elemző elképzelhetetlennek, hogy a haladók abszolút többséget szerezzenek a koszovói helyzet rendezése után is. A koszovói konfliktus rendezése után az elemző szerint a hatalmi párt nagyjából negyvenszázalékos támogatottságot kaphatna, Vučić szavazótáborának mintegy kétharmada, megítélése szerint, ugyanis meg van győződve arról, hogy az államfő Koszovó Szerbiában maradásának legfőbb biztosítéka. Véleménye szerint a haladók vezetője megkísérli majd elfogadtatni az ellenzékkel a szavazás legalitását és legitimitását, „csalit dob be” ezeknek a pártoknak, s várja, hogy valamennyien „ráharapjanak”. Az ellenzéknek nem kellene beleegyeznie mindebbe, nem kellene kimennie a választásokra: nem azért, mert az utcán ajánlott átvenni a hatalmat, hanem elsősorban azért, mert tényleg meg kellene teremteni a választások rendezett körülményeit, legalább olyan rendezetteket, amilyen feltételek között Tomislav Nikolić legyőzte Boris Tadićot – értékelte Milivojević.
A BOJKOTT A VALÓSZÍNŰBB
Az elemző által említett Boris Tadić maga is hozzászólt a rendkívüli választások kiírásának témájához. A Szociáldemokrata Párt elnöke, korábbi államfő úgy fogalmazott: nagyobb a valószínűsége annak, hogy rendkívüli választásokat tartsanak, de szerinte az ellenzéknek nem szabad részt vennie azokon, mert Aleksandar Vučić a teljes ellenőrzése alatt tartja a választási folyamatot és a médiát is. A NIN hetilapnak adott nyilatkozatában Tadić véleményének adott hangot: a tüntetéseknek az a céljuk, hogy tisztességes feltételeket teremtsenek a leendő választásokhoz, ez a demokrácia, s általában véve a politika megőrzésének a kérdését jelenti Szerbiában, amihez ennek a kriminális rezsimnek a leváltása szükséges – állapította meg. Reálisabb forgatókönyvnek tartja, hogy az ellenzék bojkottálja a választásokat, mint hogy a haladók tisztességes választási feltételeket teremtsenek az országban. Sajnálatos körülménynek nevezte, hogy a nemzetközi közösség bizonyos politikusainak is fontosabb az, hogy Vučić „postázza” Koszovó függetlenségét, mint az, hogy Szerbia demokratikus állam maradjon. Egy ellenzéki bojkott mellett azonban, véleménye szerint, már ezek a politikusok sem mehetnek el szótlanul.
