Mindkét félnek nagy árat kell fizetnie azért, hogy megszülessen a végleges megállapodás Belgrád és Pristina között, miközben sem az egyik felet, sem a másikat nem fogják különösebben megkérdezni, milyen megoldást szeretne – értékelte mai nyilatkozatában Xhavit Haliti, a koszovói parlament alelnöke, a Koszovói Felszabadító Hadsereg valamikori alapítóinak egyike. Úgy fogalmazott, világos, hogy Koszovónak is le kell mondania majd valamiről, ebben a pillanatban azonban még nehéz megmondani, hogy pontosan miről. A lemondást azonban nem önszántából teszi majd meg Pristina – jegyezte meg –, hanem a tisztségviselők elé helyezik majd a megállapodást, amelyet aztán ők alá is írnak, úgy, mintha önszántukból tennék.
Véleményének adott hangot, hogy még az idén megszületik a végleges megállapodás Koszovó és Szerbia között, elsősorban a nyugati diplomácia nyomásának engedve. Ugyanennek a nyugati diplomáciának azonban az a véleménye, hogy Koszovó és Szerbia két kis problematikus állam, ezért helyettük fogják megoldani a problémákat. Haliti szerint a megoldások között lehet a szerb pravoszláv templomok különleges státusának kiharcolása Koszovó területén, az észak-koszovói szerb községek Szerbiához, illetve három dél-szerbiai albán többségű község Koszovóhoz való csatolása is.
