2024. szeptember 12., csütörtök

„Telítetlen árkok" politikája

Veszélyben a jószomszédi viszonyok - Vulin szerint Horvátország folyamatosan meggyalázza a szerb nép emlékét és provokálja hazánkat

Aleksandar Vulin ügyvezető foglalkoztatásügyi miniszter ma azt mondta, egyáltalán nem lepte meg, hogy Horvátország szobrot emelt egy terroristának, s az is teljesen világos a számára, hogy erre ebben a szomszédos országban miért nem reagál senki – azért, mert ez a hivatalos horvát politika, fejtette ki. Hozzátette: hazánk ennek ellenére igenis reagálni fog, nem hajlandó úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Mint ismeretes, Szerbia két tiltakozó jegyzéket intézett ma Horvátországhoz.

– Úgy nem lehet jó kapcsolatokat ápolni, ha ők állandóan megsértik a népemmel kapcsolatos emlékeimet, ha folyamatosan azt az üzenetet továbbítják, nem voltak eléggé telítettek az árkok. Ez így egyszerűen nem megy. Fel kell hagyni az efféle politikával ahhoz, hogy a megbékélés megtörténjék – jelentette ki a miniszter.

Ha Szerbia követett volna el hasonló tetteket, már régen összehívták volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának meg az Európai Bizottságnak az ülését, melyeken döntést hoztak volna, hogy Szerbiát el kell keríteni és voltaképpen léteznie sem kell a továbbiakban, élcelődött Vulin.

– Azt nem magyarázhatja meg senki, hogy terroristának állítanak emléket olyan időkben, amikor éppen a terrorizmus szedi a leginkább az áldozatokat a világban. Mi a különbség Bin Laden és Barišić között? Az, hogy Osamának nincs szobra, Barišićnek most már az is van. Az áldozatok kiválasztásában van a különbség. Ha megfelelő áldozatokat ejt valaki, szobrot is kap – közölte Vulin.

Kifejtette, hogy Szerbia nem szeretne rossz viszonyokat Horvátországgal, ezért soha nem is provokálja szomszédját. Szerbia megítélése szerint mindössze annyit tesz, hogy reagál a horvátországi provokációkra. Véleménye szerint Európának is meg kellene szólalnia az ügyben.

Mint ismeretes, Horvátország pénteken tiltakozó jegyzéket fogalmazott meg Szerbia számára. Ebben elutasította a „horvát belügyekbe történő szerbiai beavatkozást”, és felszólította a szerb államvezetést, hogy hagyjon fel a kilencvenes években használt agresszív „nagyszerb politikai szóhasználattal” is. A Horvátország és Szerbia közötti legújabb diplomáciai háború akkor vette kezdetét, amikor Zágráb eltörölte az Alojzije Stepinac horvát katolikus bíboros ellen kimondott, háborús bűnökről szóló ítéletet. A második világháborús sebek felszakadtak, Szerbia ugyanis bűnösnek tartja a bíborost a Független Horvát Államban (NDH) folytatott szerbellenes tevékenységek miatt, a vallási szabadság elleni eszmék terjesztése miatt. A nézőpontok eltérése tiltakozó jegyzékek sorozatát eredményezte, melyeket most újabbak követtek.