Kezd követhetetlenné válni a Szerbia és Horvátország között zajló diplomáciai harc, mely tiltakozó jegyzékek sorozatának postázását eredményezte a múlt héten, s a hétfői hírek alapján ezzel a „szokással” a politikai vezetőségek ezen a héten sem fognak felhagyni. Szerbia a hét első napján, két horvátországi esemény kapcsán, rögtön két tiltakozást is továbbított. A Branimir Glavaš ellen háborús bűnök elkövetése miatt hozott bírósági ítélet hatályon kívül helyezése, valamint a 90-es évek háborúiban a horvát erők oldalán harcoló Miro Barešić szobrának leleplezése miatt fogalmazódtak meg az új tiltakozások. Horvátország belgrádi nagykövetségének ügyvezetője, Stjepan Glas, nem volt hajlandó azokat átvenni. Ezt követően a szerbiai diplomácia képviselői postai úton küldték el mindkettőt a nagykövetség címére, ezzel pedig átvettnek tekintik a jegyzékeket.
A Külügyminisztérium elítélte a horvát Legfelsőbb Bíróság határozatát. A döntés nem csak jogi, hanem erkölcsi szempontból is megmagyarázhatatlan, értékelte. Mint hozzátették, a horvát igazságügy ezzel azt üzeni, hogy szerbek ellen bárki gaztettet követhet el, nem kell büntetéstől tartania. A Külügyminisztérium elvárja, hogy megismételjék a büntetőeljárást Glavaš ellen és figyelembe vegyék azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján korábban első fokon elítélte a bíróság. Az ehhez hasonló bírósági ítéletek komolyan veszélyeztetik Szerbia és Horvátország kapcsolatait, vélik a szerb Külügyminisztérium illetékesei. Miro Barešić szobrával kapcsolatban a Külügyminisztérium felfoghatatlannak tartja, hogy Horvátországban ilyen módon méltatják a jogerős bírósági ítélettel elmarasztalt terroristákat. Barešićet Vladimir Rolović, Jugoszlávia akkori svéd nagykövetének meggyilkolása miatt a múlt század hetvenes éveiben Svédországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, később azonban elhagyhatta a fegyházat.
Aleksandar Vulin ügyvezető mandátumát töltő foglalkoztatásügyi miniszter tegnapi kijelentésében azt mondta, egyáltalán nem lepte meg, hogy Horvátország szobrot emelt egy terroristának, s az is teljesen világos a számára, hogy erre ebben a szomszédos országban miért nem reagál senki – azért, mert ez a hivatalos horvát politika, fejtette ki. Hozzátette: Szerbia ennek ellenére igenis reagálni fog, nem hajlandó úgy tenni, mintha semmi sem történt volna.
– Úgy nem lehet jó kapcsolatokat ápolni, ha ők állandóan megsértik a népemmel kapcsolatos emlékeimet, ha folyamatosan azt az üzenetet továbbítják, nem voltak eléggé telítettek az árkok. Ez így egyszerűen nem megy. Fel kell hagyni az efféle politikával ahhoz, hogy a megbékélés megtörténjék – jelentette ki a miniszter.
Ha Szerbia követett volna el hasonló tetteket, már régen összehívták volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának meg az Európai Bizottságnak az ülését, melyeken döntést hoztak volna, hogy Szerbiát el kell keríteni és voltaképpen léteznie sem kell a továbbiakban –, élcelődött Vulin.
– Azt nem magyarázhatja meg senki, hogy terroristának állítanak emléket olyan időkben, amikor éppen a terrorizmus szedi a leginkább az áldozatokat a világban. Mi a különbség Bin Laden és Barišić között? Az, hogy Osamának nincs szobra, Barišićnek most már az is van. Az áldozatok kiválasztásában van a különbség. Ha megfelelő áldozatokat ejt valaki, szobrot is kap – közölte Vulin.
Kifejtette, hogy Szerbia nem szeretne rossz viszonyokat Horvátországgal, ezért soha nem is provokálja szomszédját. Szerbia megítélése szerint mindössze annyit tesz, hogy reagál a horvátországi provokációkra. Véleménye szerint Európának is meg kellene szólalnia az ügyben.
Mint ismeretes, Horvátország pénteken tiltakozó jegyzéket fogalmazott meg Szerbia számára. Ebben elutasította a „horvát belügyekbe történő szerbiai beavatkozást”, és felszólította a szerb államvezetést, hogy hagyjon fel a kilencvenes években használt agresszív „nagyszerb politikai szóhasználattal” is. A Horvátország és Szerbia közötti legújabb diplomáciai háború akkor vette kezdetét, amikor Zágráb eltörölte az Alojzije Stepinac horvát katolikus bíboros ellen kimondott, háborús bűnökről szóló ítéletet. A második világháborús sebek felszakadtak, Szerbia ugyanis bűnösnek tartja a bíborost a Független Horvát Államban (NDH) folytatott szerbellenes tevékenységek miatt, a vallási szabadság elleni eszmék terjesztése miatt. A nézőpontok eltérése tiltakozó jegyzékek sorozatát eredményezte, melyeket most újabbak követtek.
