A régió polgárainak különbözhet a véleménye Washingtonról, Brüsszelről, Moszkváról, de meg kell érteniük, hogy a történelemmel szakítva a korszerűsítés útjára kell lépni, és ehhez vezet az európai integrációs folyamat, amely talán fontosabb is, mint az EU-tagság, hiszen ez idő alatt fektetjük le a fontos intézmények, a joguralom és a demokrácia alapjait – hangsúlyozta Edi Rama, Albánia kormányfője, a Belgrádi Biztonsági Fórum tegnapi hivatalos megnyitóján.
A fórumot az albán és a szerb kormányfő a szerb–albán kapcsolatról tartott párbeszéde nyitotta meg, amely során bizonyos témákban ütközött a két kormányfő véleménye, így Koszovó státusát illetően most sem tudtak közös nevezőre jutni, abban viszont egyetértettek, hogy a Belgrád–Priština párbeszéd folytatása kulcsfontosságú a régió számára.
Aleksandar Vučić kiemelte, jobb kapcsolatot szeretne ápolni az albánokkal és a bosnyákokkal, hiszen az elmúlt időszakban nagyobb gazdasági fejlődést mutatnak az uniós tagállamoknál is. Szerinte amennyiben a régió államai együtt és nem pedig egymás ellen lépnek fel, a jövőben jelentős eredményeket tudnak felmutatni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Albánia és Szerbia politikai kapcsolatában is előrelépés várható, hiszen az mindkét országot közelebb vinné az uniós csatlakozáshoz. Szavai szerint az európai útnak nincs alternatívája. Az ország fejlődése érdekében ez az egyedüli járható út annak ellenére, hogy egyes tagállamok az uniós közösségéből való kilépés felé hajlanak. A kormány fő stratégiai célja az EU-ba vezető út folytatása – emelte ki Vučić.
Edi Rama és Aleksandar Vučić a fórum kezdete előtt (Beta)
Elmondta ugyanakkor, hogy a reformok során a polgárok több esetben elveszítették az EU-ba vetett bizalmukat. Ezt a politika kudarcaként aposztrofálta, az elmúlt időszakban ugyanis nem sikerült kedvező változásokat elérni sem a polgárok anyagi helyzete, sem gondolkodásmódja tekintetében. A jelenlegi állapotokra ugyanakkor nagy befolyással vannak a régió történései, amelyek kapcsán aggodalmát fejezte ki, ugyanis ezek nagyban kihatnak az ország gazdasági fejlődésére és a lakosság hangulatára is. Bírálta azokat, akik ugyan sokat elemezgetik a balkáni helyzetet, de nem értik, nem élik át az itt uralkodó légkört. Felrótta, hogy bár egyre nagyobb gondot jelent a nacionalizmus terjedése, az EU nem reagál(t) a Horvátországból érkező sértegetésekre sem, a Bosznia-Hercegovinában eluralkodott helyzetért pedig csupán a boszniai Szerb Köztársaság elnökét hibáztatják.
A szerb kormányfő hangsúlyozta, hogy a régió gazdasági alakulására a Belgrád–Priština párbeszéd is kihatással van, így annak folytatására törekednek. A párbeszédet folytatják akkor is, ha Belgrád sokszor úgy érzi is, az zsákutcába jutott. Szavai szerint több kompromisszumra lenne szükség. És miután a tárgyalások már hosszú ideje tartanak, még nagyobb energiára és odaadásra lenne szükség e párbeszéd folytatásához.
SZAKÍTANI A MÚLTTAL
Edi Rama is arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai út nemcsak a valakihez tartozás útja, hanem lehetőség a társadalom korszerűsítésére, valamint a múlttal való leszámolásra. Hozzátette, bár valamikor elképzelhetetlen volt, mégis átszervezték Albánia igazságszolgáltatását, megreformálták az alkotmányt, és számos fontos törvényt hoztak, és ez mind az európai integrációs folyamatoknak köszönhető. Albánia a reformokban a Nyugat felé vezető utat látja. A korszerűsítés elsődleges célja, hogy Albánia is a nagy európai család része lehessen. Rama hozzátette, a politikai vezetők alapvető célja nem az, hogy választásra kényszerítsék a lakosságot két politikai irány között, hanem, hogy a jövő felé irányítsa őket, a korszerű intézmények és társadalom felé.
Felszólította ugyanakkor Szerbiát, ismerje el Koszovó függetlenségét, és támogatásáról biztosította a szerb kormányfőt a Belgrád–Priština párbeszéd folytatásában. Megemlítette a Trepča körül kialakult nézeteltéréseket is. Rama szerint a trepčai bányák Koszovó területén vannak, így a koszovói polgárok tulajdonát képezik, attól függetlenül, hogy azok albánok-e, vagy szerbek.
SZERBIA EURÓPAIBB VOLT, MINT EGYES TAGÁLLAMOK
Vučić a párbeszéd során kitért a migránsválságra is, ami kapcsán csodálatát fejezte ki Angela Merkel német kancellár törekvései iránt. Mint mondta, Merkel igyekszik megoldást találni a helyzetre, ám többen csak azért jelennek meg az általa összehívott tanácskozásokon, hogy minél több pénzt sajtolhassanak ki az Európai Unióból. Szerbia szolidaritást mutatott mindvégig a menekültek iránt, noha azok már nem a háborús övezetekből érkeznek, hanem elsősorban Afganisztánból és Közép-Ázsiából.
Vučić aggodalmának adott hangot. Véleménye szerint, ha Merkel helyét más valaki veszi át, Európában felborulhat a rend, hiszen éveken keresztül ő tartotta a kezében a „gyeplőt”. A szerb kormányfő tiszteletét fejezte ki más vezetők iránt, bár szavai szerint nem mutattak akkora érdeklődést a régió iránt, mint Merkel.
Rama a migránsválság kapcsán elmondta, Albánia nem található a menekültek balkáni útvonalán, ám ez nem gátolja meg őket abban, hogy európaiként gondolkodjanak erről a kérdésről. Hangsúlyozta, egyes EU-tagországok, akiket nem érint közvetlenül ez a kérdés, megengedték maguknak, hogy ne ebben a szellemben gondolkodjanak, Szerbia pedig sokkal európaibb volt, mint a tagországok. Mint mondta Európa számára, ahol 500 millió ember él, egymillió migráns nem okozhat gondot, ha a befogadásukra kellően felkészültek.
ALBÁNIA ÉS SZERBIA KAPCSOLATA GYÜMÖLCSÖZŐ LEHET
A fórumot követően a két kormányfő külön tárgyalást is folytatott a két állam közti együttműködésről, gazdasági együttműködésről, migránsválságról és a régióban kialakult helyzetről. Vučić hangsúlyozta, Szerbia és Albánia együttműködése fontos a nyugat-balkáni régió stabilitásának fenntartása érdekében. Hozzátette, lehetőség van a gazdasági együttműködés elmélyítésére is a kereskedelem, az energetika, az infrastruktúra és a mezőgazdaság terén. Az egyik legfontosabb projektumként a Niš–Pristina-Tirana-Drács autópálya megépítését említette.
Szó esett a két kormányfő által kezdeményezett közös Ifjúsági Irodáról, amely 2017-ben kezdi meg a munkáját Tiranában.
Ma Nišben a Szerb–Albán Üzleti Fórumot tarják, amelyen mintegy 300 albán és szerb vállalkozó vesz részt.
