2024. szeptember 11., szerda

Az EU-tagság: ad, vagy elvesz?

Gazdasági csúcstalálkozó Belgrádban

Az európai integrációs folyamatok jelentik az európai uniós tagjelölt országok számára a korszerűsítés lehetőségét, ezért is olyan fontos Szerbia stratégiai elkötelezettsége a teljes jogú tagság megszerzése mellett – hangzott el a 16. Gazdasági Csúcstalálkozó megnyitóján Belgrádban, ahol tegnap és ma számos hazai és nemzetközi gazdasági szakember, vállalkozó és diplomata tárgyal többek között a kormány tagjaival is arról, hogyan lehetne feléleszteni Szerbia gazdaságát, és megszilárdítani az EU-ba vezető utat.

Ivica Dačić: Szerbia életbevágóan fontosnak tarja a régió stabilitását (Beta)

Ivica Dačić: Szerbia életbevágóan fontosnak tarja a régió stabilitását (Beta)

Symeon Tsomokos, a TGI Group International, a gazdasági csúcstalálkozó szervezője a megnyitón arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy a világ és Európa nehéz időszak előtt áll, számos kihívással kell szembenéznie, a terrorizmus jelenlétével, a demokratikus értékrend iránti kétellyel, a migránsválsággal, környezetvédelmi problémákkal, a Brexittel... Szavai szerint ezért is fontos a közös fellépés. Így az idei gazdasági fórumon a hatalmi központok elmozdulásáról és a régióra gyakorolt hatásairól, a régió államai együttműködésének a megerősítéséről tárgyalnak, ami kihatással van az egész régió alakulására. De szó esik arról is, hogy Szerbiának milyen gazdaságra van szüksége, hogy lépést tudjon tartani a világgal. Ugyanakkor az egészségügy, a munkaerőpiac, az államigazgatás és az energetikai biztonság, a mezőgazdaság fejlődése és a feldolgozóipar, valamint a vállalkozások lehetőségei is fontos témája lesz ennek a találkozónak.

Michael Davenport, az EU szerbiai delegációjának vezetője is az együttes fellépés jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, a jelenleg 28 EU-tagállam világosan kifejtette, hogy az EU-nak a Nyugat-Balkán felé kell terjeszkednie, az Európára és az egész világra nehezedő nehézségek ellenére.

Davenport kiemelte, nagyon fontos, hogy Szerbia már négy tárgyalási fejezetet megnyitott, majd hozzátette, semmiképpen sem szabad lebecsülni a műszaki jellegű tárgyalási fejezeteket, hiszen a jó közpolitika fontos az EU-val való harmonikus együttműködéshez, illetve a korrupcióellenes fellépés megerősítéséhez. Rámutatott: Brüsszel felszólította Szerbiát, hogy készüljön fel a 15. tárgyalási fejezet megnyitására.

Jadranka Joksimović európai integrációval megbízott tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, a gazdasági stabilitás elengedhetetlen azoknak a reformoknak a végrehajtásában, amelyeket a csatlakozási tárgyalás fejezetei előirányoznak.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbiának eltökélt célja a törvényeit 2018-ra összehangolni az EU szabályozásaival, hogy emelkedjen a polgárok életszínvonala. Becslései szerint miután az ország végrehajtja a szükséges reformintézkedéseket, 6-8 éven belül készen áll majd arra, hogy az EU tagállama legyen, amennyiben Brüsszelben is fennmarad a terjeszkedés iránti politikai akarat.

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉSHEZ KELL A RÉGIÓ STABILITÁSA

Ivica Dačić külügyminiszter a gazdasági fórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia életbevágóan fontosnak tarja a régió stabilitását, szavai szerint ugyanis a politikai stabilitás nélkül gazdasági fejlődésre sem nyílik lehetőség, hiszen a beruházók távol maradnak.

– Ha a múlt a régiónk egyedüli jövője, akkor nekünk nincs jövőnk – fogalmazott Dačić, arra utalva, hogy a régió államainak végre közös nevezőre kell jutniuk, hogy nyílt tárgyalásokba kezdjenek végre. Rámutatott, Románia egyike annak az öt államnak, amellyel Szerbia a legnagyobb külkereskedelmet bonyolítja le, ugyanakkor Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal és Montenegróval az árucsere-forgalom jelentősen nagyobb, mint az Amerikai Egyesült Államokkal.

MILLIÁRD DOLLÁROS ARAB HITEL

Ivica Dačić tegnap elmondta, Szerbia a lehető legjobb feltételekkel megközelítőleg egymilliárd dolláros hitelt vesz fel Abu Dhabi fejlesztési alapjától. Szavai szerint átgondolt hitelfelvételről van szó, az állami költségvetés támogatására veszik fel Szerbia gazdaságának a felfejlesztésére, a gazdasági körülmények javítására, 2,25 százalékos éves kamatra. Szerbia 10 évre veszi fel a hitelt, 5 éves türelmi idővel és 5 éves törlesztési időszakkal.

A hitelszerződés szerint 3.367.000.000 UAE dirham (megközelítőleg 1 milliárd dollár) hitelt kap Szerbia Abu Dhabi fejlesztési alapjától, öt részletben, vagyis megközelítőleg 200 millió dolláronként, legalább 6 hónapos időeltolódással.

A 10-ES KÖZÚTI FOLYOSÓ GAZDASÁGI ÜTŐÉR

Zorana Mihajlović: A jövő év márciusáig a 10-es közúti folyosó három vasúti szakasza készül el (Beta)

Zorana Mihajlović: A jövő év márciusáig a 10-es közúti folyosó három vasúti szakasza készül el (Beta)

A gazdasági fórumon Zorana Mihajlović építési, infrastrukturális és közlekedésügyi miniszter rámutatott, a kormány számára az infrastrukturális projektumok befejezése az elsődleges szempont, így a jövő év márciusáig a 10-es közúti folyosó három vasúti szakaszát fejezik majd be. Vagyis az orosz hitelből megvalósuló projektumok a megfelelő ütemben haladnak.

Hozzátette, Kína és a közép- és délkelet-európai országok csúcstalálkozóján – amire Rigában kerül sor – írnak alá két finanszírozási szerződést, az egyik a Belgrád–Budapest vasútvonal korszerűsítésének, a másik pedig a Surčin–Obrenovac autóút megépítésének a finanszírozása.

Zorana Mihajlović elmondta, tárgyalásokat folytatnak a Belgrád–Bar vasútvonal korszerűsítéséről is, hiszen, mint rámutatott, ha Szerbia kapcsolatban akar lenni Európával, a teljes 10-es közúti folyosó megépítésére szükség van.

EU-TAGSÁGGAL NINCS SZABAD KERESKEDELEM

Aleksandar Čepurin, Oroszország belgrádi nagykövete tegnap a gazdasági fórumon kiemelte, Szerbia EU-tagsága változásokat hoz majd a két ország kapcsolatában, így mihamarabbi tárgyalások lefolytatására invitálta a szerb felet.

Čepurin rámutatott, Oroszország nem szeretné, ha megromlana Szerbiával a kapcsolata, de az EU-tagság mindenekelőtt a két ország közötti szabad kereskedelemre hatna ki, hiszen a tagállamok nem lehetnek szabad kereskedelmi zónában az EU-n kívüli államokkal. Vagyis megszakad a Szerbia és Oroszország, Szerbia és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti szabadkereskedelem, és így romlik majd a két ország gazdasági kapcsolata is. Aggodalmát fejezte ki, hogy hasonló gondok merülhetnek fel az energetikai együttműködésben is.