David McAllister, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője tegnap kijelentette, megérti Szerbia szoros viszonyát Oroszországgal, és tiszteletben tartja azt a döntését is, miszerint nem kíván szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, mert Szerbia több kérdésben is nagyon közel áll az Európai Unióhoz, Oroszország viszonylatában azonban vannak eltérések.
McAllister a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-előcsatlakozási tárgyalások 31. fejezete meghatározza, hogy minden EU-tagjelölt államnak lépésről lépésre egyaránt összhangba kell hoznia a külpolitikáját és a belpolitikáját is az EU-val. Megjegyezte viszont, hogy Szerbia eddig magas szintű összehangoltságot mutatott az EU politikájával, de Oroszország a krími annexióval súlyosan megsértette a nemzetközi törvényeket, és erre az EU meghatározott módon reagált. Szerbia nem csatlakozott ehhez a büntetési mechanizmushoz, amit Brüsszel elfogad, ugyanakkor Szerbiának figyelembe kell vennie, hogy az Európai Unió egységes.
Reményét fejezte ki, hogy a szerb–orosz kapcsolat az EU és a Moszkva közötti viszony esetében hidat jelent majd.
David McAllister elmondta, a Nyugat arra számít, hogy Oroszország belátja szíriai feladatkörének jelentőségét. McAlliszter szerint itt a második világháború után a legnagyobb humanitárius katasztrófának lehetünk szemtanúi, és hozzájárul ahhoz, hogy véget vessenek az ártatlan lakosság legyilkolásának. Mint mondta, az EU készen áll arra, hogy párbeszédet folytasson Oroszországgal, ha ezt a nemzetközi értékek tiszteletben tartják.
A SZERB–HORVÁT KAPCSOLAT NEM EURÓPAI GOND
Az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője szerint az év végéig újabb tárgyalási fejezetek megnyitására kerülhet sor. Szavai szerint az EU tagállamai egységesek, mind a hat nyugat-balkáni államnak van európai jövője.
– Szerbia azzal, hogy megkezdte az előtárgyalást és megnyíltak a tárgyalási fejezetek, nagyot lépett előre, de hogy a folytatás milyen lesz, az más tagországoktól is függ. Horvátország minden esetben jóváhagyta az eddig megnyitott fejezeteket – jegyezte meg, és hozzátette, hogy a szerb–horvát viszonyokat a két félnek kell rendeznie. Brüsszel és Strasbourg csak az Európát érintő nehézségekben tud segíteni. Mégis mindenki érdekét szolgálja, hogy a régió országai az európaizálódás útjára lépjenek, hiszen tartós gazdasági és a politikai stabilitásra van szükség e téren.
McAllister elmondta ugyanakkor, hogy az Európa Bizottság konstruktív, ám kritikus jelentést készít, így várhatóan dicséret éri majd az országot az eddig elértek terén, de ugyanakkor útmutatást is ad, hogy melyek azok a területek, amelyeken nagyobb erőfeszítésre van szükség. Kiemelte, az a legfontosabb, hogy a joguralom, a gazdasági reformok kulcskérdéseiben fejlődjön az ország, illetve normalizálja a kapcsolatát Pristinával, hiszen Belgrádnak és Prištinának is ettől függ az EU-ba vezető útja.
Hangsúlyozta, hogy a hatalmon levő pártoknak, de az ellenzéknek is közösen kell azért harcolniuk az ország fejlődéséért. Szavai szerint nem könnyű az EU tagállamává válni. Nehéz és kitartó munka kell hozzá, ami pozitívan hat majd az országra, a társadalom alakulására és a polgárokra, hiszen a közös értékek, a tolerancia, a pluralizmus és az egyenjogúság közössége. Szerbia érdeke, hogy részese legyen ennek – mondta McAllister.
A SZÉLSŐSÉGES ERŐK FÖLÉ KELL KEREKEDNI
A szélsőséges erők erősödését az EU-n belül McAllister kihívásnak tartja. Mint mondta, nem érinti ez a jelenség az összes tagállamot. Részletezve kiemelte, Franciaországban már hosszabb ideje követi a Nemzeti Front felemelkedését vagy az Osztrák Szabadságpárt, a holland PVV, jelen esetben a német AfD működését. Szerinte a szavazópolgárok jelentős félelmekkel és vágyakkal szembesültek, amelyekre a populista politikusok csak egyszerű választ adnak, de ez nem elegendő. Elmondta, csak úgy lehet a szélsőséges erőkön felülkerekedni, ha a polgárok belátják azt, hogy a felkínált megoldás működik.
A menekültkérdés kapcsán McAllister megjegyezte, az EU 28 szuverén államnak a szövetsége, és nem lehet számukra egységes megoldást felállítani. Ugyanakkor bár nincs egységes állásfoglalás, megfogalmaztak egy egységes megállapodást a külső határok megerősítéséről, illetve folytatják a tárgyalásokat Törökországgal. Folyamatban van egy közös fellépés kidolgozása, amellyel meghatározzák, kinek van joga menedéket kérni az EU területén, e szerint a háború elől menekülők maradhatnának, de a gazdasági menekülteket kitoloncolnák.
