A gazdaság területén Szerbia jól teljesített, a jogállamiság tekintetében azonban van még tennivalója az államvezetésnek – értékelte aktuális országjelentésében az Európai Bizottság. A szólásszabadságot ezúttal is a negatívumok listáján tüntették fel, mint szinte mindig a korábbi országjelentésekben.
A jelentést Johannes Hanh szomszédságpolitikai és bővítési biztos az Európai Parlament külügyi bizottságának mutatta be tegnap, Michael Davenport, az EU szerbiai küldöttségvezetője pedig Belgrádban Aleksandar Vučić miniszterelnöknek nyújtotta át szimbolikusan.
Aleksandar Vučić, Michael Davenport és Jadranka Joksimović EU-integrációs miniszter a tegnapi belgrádi sajtóértekezleten (Beta)
Intézkedéseivel a szerb kormány csökkentette az államháztartási hiányt, előrelépéseket tett a piacgazdaság erősítésének irányába, és részben pozitív változásokat eszközölt ki az állami vállalatok átszervezésének folyamatában – értékelik az országjelentésben, amelyben a gazdaság és a pénzügyek témájához kapcsolódóan részben negatívan minősítik az államadósság mértékét.
A Belgrád–Pristina párbeszéd, mint máskor is, sarkalatos szakasza a jelentésnek. A meglátások szerint a párbeszéd folyamatában továbbra is nagy elszántsággal kell hozzáállni az eddigi megállapodások alkalmazásához. Hahn értékelése szerint Szerbia töretlenül a dialógus és a megállapodások alkalmazása mellett száll síkra, viszont a szerbiai választások, valamint a koszovói belpolitikai helyzet okán a folyamat nem abban az ütemben haladt előre, amilyenben haladhatott volna.
Ami a szerbiai közigazgatást illeti, Hahn értékelése szerint részleges fejlődés valóban megfigyelhető ezen a területen, és az is tény, hogy a szerb kormány az előrehozott parlamenti választásokat követően is az európai integráció útján maradt, ám a szerbiai közigazgatás továbbra sem annyira korszerű, mint lehetne, és továbbra is túlságosan hangsúlyos politikai befolyás nehezedik erre a területre.
A törvényhozás színvonala is hagy kivetnivalót maga után, nem beszélve arról, hogy a törvényhozói hatalomnak kifejezettebben kellene eleget tennie a végrehajtó hatalom feletti ellenőrzési hatáskörének.
Az alapjogok, beleértve a kisebbségi és az emberi jogokat, tiszteletben tartásának megteremtődtek az alapfeltételei, viszont az alkalmazás terén nagyobb következetességet várnak el Szerbiától, különös tekintettel a roma populációra. Az igazságszolgáltatás reformját, a sajtószabadságot, a szólásszabadságot, a korrupcióellenes küzdelmet azok a területek között említik, amelyek további odafigyelést és igyekezetet igényelnek. A migrációs válsággal is foglalkoznak a jelentésben, rámutatva arra, hogy Szerbia továbbra is kész a szomszédos országokkal együttműködve kezelni a problémát, és elhelyezni a migránsokat.
Vučić szerint a jelentés a valóságot tükrözi, és komolyan foglalkozik Szerbia előrehaladásával az európai úton. Elmondása szerint számára az a legfontosabb, hogy az EB felismerte a gazdaság talpra állításának, az ország megreformálásának és a migránsválság kezelésének érdekében tett pozitív lépéseket. Vučić arról biztosította Davenportot, hogy Szerbia számára a jövőben is az EU-integráció élvez elsőbbséget.
Davenport egyetért azzal, hogy Szerbia fenntartható előrehaladást ért el az európai úton, és az EU további segítségéről biztosította a kormányfőt minden területen, így a migránsválság kezelésének tekintetében is.
