Az igazságügyi reformra és az alapvető jogokra vonatkozó 23. uniós tárgyalási fejezet, valamint a jog érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló 24. fejezet megnyitása utáni első félév eredményeit taglaló jelentést Szerbia január végén adja át az Európai Bizottságnak. Erről Tanja Miščević, a szerbiai uniós tárgyalócsoport vezetője számolt be tegnap. Az Európai Bizottság a jelentést a tagállamokhoz március folyamán továbbítja a tervek szerint. Egyelőre még nem született döntés arról, hogy az állam még a jelentés elküldését megelőzően konzultál-e majd a civil szféra képviselőivel, akiknek szerepük van a fejezetekhez kötődő cselekvési tervek teljesítésének megítélésében, vagy e konzultációra majd csak az után kerül sor, hogy az EB megvizsgálja a dokumentumot – de még az előtt, hogy azt továbbítaná a tagállamoknak. Miščević szerint rendkívül jelentős a nemkormányzati szervezetek bekapcsolása a folyamatba, s ennek kapcsán nem létezik egyetlen rendezetlen kérdés sem: mint mondta, végső soron Szerbia saját maga döntötte el, hogy e szervezetek is járuljanak hozzá az implementáció fokának megítéléséhez, a korábbi tapasztalatok ugyanis igen jónak bizonyultak.
A szerbiai tárgyalócsoportnak és az európai uniós nemzeti egyetértés tanácsának az ülése (Beta)
– Ez a folyamat nem kizárólag a kormányról szól. A társadalom egészét illeti – jelentette ki a tárgyalócsoport vezetője.
Meg kell találni – elmondása szerint – a lehető legjobb módot arra, hogy a civil szervezetek figyelemmel kísérjék a cselekvési tervek alkalmazását. Mint mondta, hibák voltak és lesznek is, de fontos előre meghatározni, mely területeken várnak a legnagyobb kihívások.
AMIRE NEM JUTOTT ELÉG IDŐ
Sikeres volt a mögöttünk álló esztendő a 24. fejezet kapcsán történt előrehaladás szempontjából – szögezték le Belgrádban az e fejezettel megbízott tárgyalócsoportnak és az európai uniós nemzeti egyetértés tanácsának ülésén. Miščević fontosnak tartotta hangsúlyozni: a fejezetek megnyitását követően egy teljesen új helyzet előtt állunk: most már azok figyelemmel kísérését, a jelentések készítését kell minél hatékonyabban elsajátítanunk, hiszen a cselekvési tervek alkalmazása már voltaképpen az előkészületekkel egyidejűleg a kezdetét vette, és jó ütemben halad. Szerbiának – mint hozzátette – évente két féléves jelentést kell tennie Brüsszelnek a fejezetek kapcsán, s ott majd értékelik az előrelépést. A fejezetek megnyitása előtt az azzal kapcsolatos dokumentumok nem elérhetők a nyilvánosság számára, de a fejezet megnyitásának pillanatától kezdve már megtekinthetők – ismertette.
Zoran Lazarov, a belügyminisztérium államtitkára, a 24. fejezettel kapcsolatos tárgyalások vezetője elégedetten nyilatkozott az eredményekről, a megvalósított elképzelésekről. Azokra a témákra is felhívta a figyelmet, amelyek kapcsán nem ért véget a munka az idén, s 2017-ben teljes erőbedobással kell dolgozni. Ilyen a kábítószerügyi iroda létrehozása, a rendőrségről szóló új törvény elfogadása, a belügyminisztérium hatásköreit szabályozó jogszabály meghozása. Fontos szerinte az is, hogy ne csak a törvényeken és a törvénykiegészítéseken dolgozzon az állam, hanem felkészítők, kiképzések szervezésén, felszerelés beszerzésén is. Emlékeztetett, hogy nemrégiben hazánkban járt az EU határrendezési missziója, és fontos ajánlásokat tett a határvédelem témakörében.
