A folyamatos változásokon áteső Európai Uniónak megvannak a maga problémái, ezért nem biztos, hogy képes lesz a figyelem középpontjában álló Nyugat-Balkán térségében szavatolni a békét és a stabilitást, az is elképzelhető, hogy ebben a régióban Törökországé és Oroszországé lesz a vezető szerep – hangzott el azon a belgrádi tanácskozáson, amelyen a nyugat-balkáni térség sorsát elemezték a Többsebességes Európa – nyugat-balkáni hátramenet munkacím alatt. A fővárosi Külpolitikai Központ és a Friedrich Ebert Stiftung Alapítvány szervezésében megtartott konferencián régióbeli és európai uniós szakértők szólaltak fel, s arra a kérdésre is keresték a választ, hogy valóban megvalósíthatónak számít-e a többsebességes Európa politikája.
Az európai integráció késleltetése az egyensúly megbomlását eredményezheti a csatlakozásra váró államokban, fejtette ki Aleksandra Joksimović, a Külpolitikai Központ vezetője, aki példaként a macedóniai politikai konfliktust említette, s arra emlékeztetett, hogy Görögország immár egy évtizede blokkolja ennek a balkáni államnak az előrelépését az európai úton a név miatti egyet nem értés miatt. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy az Uniónak az eddiginél jóval nagyobb szerepet kellene vállalnia a régióban, s nem lenne szabad teret hagynia másoknak. Figyelembe kell vennie, hogy Szerbia a balkáni térség kulcsfontosságú országa, s ennek fényében kellene lépéseket foganatosítania. Például: olyan ütemben kellene Szerbiával megnyitnia a csatlakozási tárgyalások fejezeteit, amilyen ütemben Szerbia arra fel tud készülni. Nincs ok késleltetésre, derült ki a Joksimović által közöltekből.
A német Nemzetközi és Biztonsági Kérdések Intézetének brüsszeli irodavezetője szerint meglehetősen sokat késik a nyugat-balkáni régió európai integrációja. Dušan Reljić arra figyelmeztetett, hogy olykor az óvatos optimizmus is túl nagy optimizmusnak bizonyul, s véleményének adott hangot: az EU válságát nem a vezetők közötti harag, hanem mély társadalmi és gazdasági problémák váltották ki. Elképzelhetetlennek nevezte azt, hogy a régió Oroszország szövetségese legyen, amikor lakosságának negyede már most uniós lakos, a kereskedelem 85 százaléka uniós államokkal bonyolódik le, a bankszektor 90 százaléka uniós kézben van.
Ivica Dačić külügyminiszter, kormányfő-helyettes videoközvetítésben kapcsolódott be a konferenciába, s az EU jelentőségéről beszélt a régióban, a stabilitás tényezőjének nevezte azt. Hozzátette: a balkáni régióban ugyanúgy érezhetők a nemzetközi politikai színtéren bekövetkezett változások, mint másutt. Az EU népszerűbb ebben a térségben, mint némelyik uniós államban, mondta, ezért az bizonyos, hogy a Nyugat-Balkán továbbra is kitart az integráció mellett.
Dejan Jović, a Zágrábi Egyetem Politikai Tudományok Karának tanára szerint a hosszadalmas integráció az önkényes hatalmi struktúráknak felel csak meg, melyek folyamatosan arról győzködik a polgárokat, hogy kizárólag velük lehetséges a csatlakozás.
