Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaçi koszovói államfők tegnap nem hivatalos brüsszeli találkozójuk során abban állapodtak meg, hogy hamarosan új fejezete nyílik a Belgrád és Pristina kapcsolatait rendezni hivatott brüsszeli párbeszédnek – erősítette meg Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő sajtószolgálata. A felek abban is megállapodtak, hogy a jövőben következetesen alkalmazzák a korábbi megállapodásokat. Vučić nem tartja kizártnak, hogy a párbeszéd a jövőben államfői szinten zajlik.
Belgrád és Pristina miniszterelnökei legutóbb februárban ültek Brüsszelben tárgyalóasztalhoz. Ezt követően a szerbiai államfőválasztás, majd a koszovói kormány mandátumvesztése, illetve a parlament feloszlatása és a választások megtartása lehetetlenítette el a párbeszéd folytatását, habár éppen a dialógus sikeressége az egyik alapfeltétele Szerbia európai integrációjának. A felek szerint nagyjából másfél hónapra van szükségük az előkészületek befejezéséhez és ezt követően lehet megnyitni a brüsszeli párbeszéd új fejezeteit.
A tegnapi találkozó egyik sarkalatos témája a koszovói szerb községek közösségének megalapítása volt. Az albán fél ezen kötelezettségét külön kiemelték – adta hírül a belgrádi média.
Mogherini arról biztosította mindkét államfőt, hogy az EU továbbra is fontosnak tartja a nyugat-balkáni országok csatlakozását az EU-hoz.
A jövőben az eddigiekhez képest sokkal bátrabban és lényegre törőbben kellene tárgyalni Szerbia és Koszovó kapcsolatainak rendezéséről – húzta alá Aleksandar Vučić a sajtónak nyilatkozva, és hozzátette, nemcsak az a cél, hogy Belgrád és Pristina kapcsolatai rendeződjenek, hanem az is, hogy a szerb és az albán nemzet mindennapjai, az egymással ápolt kapcsolataik hosszú távon rendeződjenek.
A koszovói szerb községek közösségének megalapítása egyértelműen feladat maradt – nyilatkozta a tegnapi, nem formálisnak minősített brüsszeli találkozó után Aleksandar Vučić államfő, majd elmondta, hogy Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselővel Szerbia európai integrációjáról, illetve a folyamat üteméről is beszélgetett. A szerb köztársasági elnök elmondása szerint most először történt meg, hogy egyértelműen Szerbia európai integrációja ütemének felgyorsítására kérte Federica Mogherinit.
– Jó lenne, ha tudnánk, hogy mikor válhatunk az EU teljes jogú tagállamává. Bizonyosságra van szükségünk, elég a ködösítésből. Úgy érzem, hogy Mogherini megértő Szerbia ezen igényével szemben. Országunk európai integrációja szempontjából fontos lesz a július 14-i találkozóm Donald Tuskkal, az Európai Unió Tanácsának elnökével. Szerbia eddig már számos reformot végrehajtott, de szinte ugyanennyi áll még előtte. A polgárok tudni szeretnék, hogy mi miért történik, mi a cél, és azt, hogy mikor éri el az ország – fogalmazott Vučić.
SZERB ÉS ALBÁN AKÁR BARÁT IS LEHET
A Belgrád és a Pristina közötti párbeszéd hamarosan új szakaszába lép – erősítette meg Hashim Thaçi koszovói elnök, és gyümölcsözőnek nevezte a szerb kollégájával folytatott beszélgetést.
– Nemcsak a kapcsolatok rendezése a cél, hanem a két nemzet közötti megbékélés is. Ebből nem csupán a szerbeknek és az albánoknak, az egész régiónak haszna származik a jövőben. Belgrád és Pristina munkacsoportjai felülvizsgálják az eddig még meg nem nyitott témákat és ezt követően tesznek javaslatot arra vonatkozóan, hogy melyekről kellene elsők között tárgyalni. Hiszem, hogy a szerbek és az albánok közötti megbékélés nem lehetetlen cél. Koszovó ezért száll síkra, az egész régió jövőjének érdekében – nyilatkozta Thaçi.
KORMÁNYFŐK HELYETT ÁLLAMFŐK
Az Aleksandar Vučić államfővé való megválasztását, illetve tisztségbe lépését követően felmerülő számtalan kérdés egyike az volt, hogy vajon hogyan fog zajlani a jövőben a brüsszeli párbeszéd, amely eddig legmagasabb szinten a kormányfők között zajlott, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének részvételével. Megtörténhet, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd a jövőben nem miniszterelnöki, hanem államfői szinten valósul meg – mondta a témával kapcsolatban Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter, aki szerint akármennyire is fontos ez a részlet, mégsem kulcsfontosságú. Az érdemi kérdés az, hogyan, mikor valósulnak meg a korábbi, illetve a majdani megállapodások. A múltban körvonalazott megállapodások egyik legfontosabbika mindenféleképp a szerb községek közösségének megalapítására vonatkozó egyezség, amelynek megvalósítása rendkívül sokat késik – közölte Joksimović, aki nem ért egyet azzal, hogy az EU a párbeszéd sikerességéhez köti Szerbia európai integrációját, hiszen a dialógus sikeressége nem csupán az egyik félen múlik.
Valamivel korábban, az orosz Szputnyik szerbiai szerkesztőségének nyilatkozva Aleksandar Vučić is kilátásba helyezte, hogy a brüsszeli párbeszéd a jövőben a szerb és a koszovói államfők vezetésével folyhat, de semmiképp nem ez a részletkérdés a leglényegesebb – jelentette ki az államelnök.