A kormányzat és a Szerb Nemzeti Bank közös gazdasági politikával példaértékű eredményt ért el. Az államadósság sokkal gyorsabb tempóban csökken, mint reméltük, a költségvetés konszolidációja a vártnál nagyobb volt, és nem maradt el a gazdasági emelkedés sem, ami az államadósság fenntarthatóságára is hatással van – emelte ki James Roaf, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének vezetője tegnap Belgrádban a pénzintézet részéről Szerbiának odaítélt készenléti hitelkeret hetedik felülvizsgálatát értékelő sajtótájékoztatóján. Mint rámutatott, ezek a jó gazdasági mutatók lehetőséget nyújtanak a nagyberuházások folytatására, egyes adók, mint például a munkát terhelő adók – csökkentésére.
Az IMF hetedik revíziója során, amely általános vizsgálatot jelent és az ország gazdasági helyzetét veszi figyelembe, megállapították, hogy Szerbia 2015 előtt, a Nemzetközi Valutaalap programjának elkezdése előtt nehéz makrogazdasági helyzetben volt, hiszen lassú gazdasági növekedéssel küzdött, alig volt fenntartható pénzügyi politikája, és az országkasszát több kedvezőtlen hitel terhelte. Az elmúlt két évben azonban jó irányt vettek a makrogazdasági törekvések, így az idén 3 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, a költségvetési hiány a GDP 1,1 százalékára csökkenhet, illetve az államadósság viszont a korábban becsültnél gyorsabban csökkent. Annak ellenére, hogy a közszférában csökkentették az alkalmazottak számát, csökkent a munkanélküliség is, de a problematikus hitelek száma is, és az inflációt is sikerült alacsony szinten tartani. James Roaf ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy szükség van az elkezdett reformok folytatására, Szerbia gazdasága ugyanis még jelenleg is nehézségekkel küszködik, vagyis mindenképp folytatni kell a strukturális reformokat.
Az IMF delegációjának vezetője szerint Szerbia általánosságban jó úton halad, de bizonyos lépések nem hozták meg a várt eredményeket. Az államigazgatásban megkezdett reformok nem haladnak kellő ütemben. James Roaf elmondta, az államigazgatásban a legfontosabb a hatékonyság, e téren azonban még mindig van tennivaló. Az IMF-fel kötött megállapodás értelmében nagyobb ütemben kellett volna csökkenteni az államigazgatásban tevékenykedők számát, de ez nem történt meg. Véleménye szerint a közszférában dolgozók elosztását kellene átgondolni, hiszen vannak olyan munkakörök, amelyek emberhiányban szenvednek. A közvállalatok esetében pedig arra kellene az államnak törekednie, hogy az állami költségvetés külön figyelmét élvező közvállalatok ne terheljék többé az államkasszát.
Roaf a szürkegazdaság kapcsán megjegyezte, hogy a kormányzat határozottabb fellépésére van szükség. Ő a legfontosabbnak az infrastruktúrában felfedezhető hiányosságok pótlását tatja. Mindenekelőtt a közúti, a vasúti és telefonhálózat bővítésére van szükség, valamint a meglévő villanyhálózat fejlesztésére. Szavai szerint az említettek olyan nagyberuházásokat igényelnek, amelyek később a gazdaság növekedésével térülnének meg.
Az állami költségvetésről az elmúlt két hétben nem tárgyaltak, erre őszre kerül sor, mégis úgy gondolja, hogy a költségvetési kiadások a következő időszakban sem csökkennek. Rámutatott arra, hogy a nyugdíjak kifizetésére szükséges összeg is növekedni fog, hiszen egyre több a nyugdíjas. Szerinte éppen ezért a rendelkezésre álló lehetőségeket a nyugdíjak és a közszférában a fizetések emelése helyett inkább a nagyberuházásokra kellene fordítani.
– Az éves költségvetési folyamatoknál arra kell törekedni, hogy a kiadások ne lépjék túl a megszabott kereteket – Roaf arra is utalt, hogyha a kormányzat mégis a nyugdíjak emelése mellett dönt, azt megfontoltan, mérsékelten kell megvalósítania. Véleménye szerint a nyugdíj- és a fizetésemelés 2018-ban észszerűbb lépés lenne. A gazdasági emelkedéssel ugyanis párhuzamosan növekedhet a nyugdíj és a közszférában dolgozók fizetése is.
James Roaf, az IMF küldöttségének vezetője újságírói kérdésre válaszolva, miszerint Ana Brnabić kormányfő legutóbb azt nyilatkozta, hogy Szerbia nem biztos, hogy igényli majd az IMF egy újabb készenléti hitelcsomagját, elmondta, természetes hozzáállás, hogy a kormányzat és a Szerb Nemzeti Bank előbb felméri a saját gazdasági lehetőségeit, az IMF viszont készen áll arra, hogy segítsen Szerbiának. Mint mondta, az új gazdasági intézkedéseknek mindenképpen a gazdasági emelkedésre kell fókuszálniuk. Hozzátette, a jelenlegi program kiváló eredményeket mutatott, különösen a fenntartható és inkluzív emelkedés esetében. A gondokkal való szembesülés vezetett ezekhez az eredményekhez, így ezt az utat kell folytatni – nyomatékosította Roaf.