Aleksandar Vučić szerb államfő a napokban megerősítette, hogy a Török Áramlat megépítésének kérdése Szerbiában is a tárgyalóasztalon van. Az Oroszországból induló gázvezeték, amelynek jelentős része a Fekete-tenger mélyén haladna, Bulgárián és Szerbián át juthat el a nyugati országokba – tette hozzá a szerb elnök, aki szerint a kulcskérdések egyike az, hogy a vezeték szerbiai szakaszát az ország önerőből vagy orosz segítséggel finanszírozná-e.
Hasonlóan nyilatkozott a szerdán Moszkvában vendégeskedő Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter: „2019 végére elkészülhet az új gázszállítási útvonal, amely Bulgárián és Szerbián haladhat át Magyarországra.”
A déli gázfolyosóhoz való csatlakozás legreálisabb forgatókönyve az együttműködés az orosz állami energetikai vállalattal, amely megkezdte a Török Áramlat gázvezeték építését, hiszen Románia továbbra sem tette kétirányúvá a gázcsatlakozást, Horvátországban pedig mind ez ideig nem épült cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas terminál – nyilatkozta az MTI-nek Szijjártó Péter, miután megállapodást írt alá a Gazprom vezérigazgatójával a projektummal kapcsolatos magyarországi fejlesztésekről.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a folytatásban arról beszélt, hogy Bulgária és Szerbia már korábban aláírta a szükséges megállapodásokat, amelyek értelmében az év végéig tisztázni kell a belföldi fejlesztések finanszírozási kérdéseit, és 2018 végéig minden szükséges engedélyt be kell szerezni, hogy 2019 végére működni kezdhessen a Magyarországra Szerbia felől érkező vezeték. Ezen a vezetéken 8 milliárd köbméter földgáz érkezhet Magyarországra.
A Gazprom május elején megkezdte a Török Áramlat földgázvezeték lefektetését a Fekete-tenger mélyén, az orosz partok közelében. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója a munkálatok megkezdésekor azt mondta, hogy a projektum megvalósítása szigorúan a tervek szerint halad, és hogy Törökország, valamint Oroszország európai partnerei számára 2019 végére megbízható új útvonal áll majd rendelkezésre az orosz gáz importjához.
Moszkva először 2014-ben vetette fel a Török Áramlat megépítésének gondolatát, miután az Európai Unió az ukrajnai válság közepette blokkolta a Fekete-tenger alatt Bulgáriáig megépítendő Déli Áramlat projektet. Az új vezeték tervét is felfüggesztették, amikor a török légierő 2015 végén lelőtt egy Szíriában feladatot végrehajtó, de a török légteret megsértő orosz vadászbombázót. A projektum akkor vett újabb lendületet, amikor Moszkva és Ankara 2016-ban rendezni kezdte kapcsolatait.
Magyarországi sajtóhírek szerint a gázvezetéknek két szárazföldi és egy tengeri szakasza lesz. Ez utóbbi csaknem 910 kilométer hosszú, megépítését a Gazprom finanszírozza. A két szárazföldi vezeték egyike kizárólag Törökországot látja majd el földgázzal. Ennek a kapacitása évi 15,75 milliárd köbméter, és 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz. A másik szárazföldi vezeték Európába szállítja az orosz földgázt Törökországon át.
Aleksandar Vučić korábbi nyilatkozatában arra is kitért, hogy bár Szerbia csak tranzitország lenne, mégis tetemes haszonra tehetne szert, hiszen nem csak a tranzitilletéket fizettethetné meg. A vezeték megépítéséből a gazdaságnak és az iparnak is haszna származna – emelte ki a szerb államfő. Ezzel a megállapítással Vojislav Vuletić, a Szerbiai Földgázegyesület elnöke is egyetért. Szavai szerint a Török Áramlatból Szerbiának a dél-európai országokkal egyetemben hatalmas haszna származna. Az orosz földgáznak nincsen alternatívája, hiába ismétlik egyesek az Amerikai Egyesült Államokból érkező vagy az afganisztáni földgázról szőtt esti mesét – húzta alá Vuletić. Az USA-ból eddig egyetlen tankhajónyi földgáz érkezett Észtországba, Lengyelországba és Portugáliába – érvelt Vuletić, mondván, hogy ennek egyebek mellett az az oka, hogy az amerikaiak nem rendelkeznek megfelelő üzemekkel, amelyekben a földgázt cseppfolyós állagúvá lehetne átalakítani.
Szerbia csak a tranzitilleték címén évente 500 ezer–600 ezer amerikai dollár bevételre számíthatna, a gázvezeték karbantartása pedig ezer–kátezer ember számára jelentene kereseti lehetőséget – taglalta Vuletić, aki szerint Szerbia a Gazprom segítsége nélkül nem tudná megépíteni a 10–12 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas gázvezetéket.
