Egyes sajtóértesülések szerint az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kiötlötték, hogy miként lehetne megoldani a niši szerb–orosz humanitárius központ „problémáját”: megalapítják saját szerbiai humanitárius központjukat. A Danas és a Politika belgrádi napilapok értesülése szerint a létesítményt az Užice melletti Ponikve repülőtéren hozhatják létre. A repülőtér igazgatója, Saša Savić megerősítette, hogy már tavaly egy, a rendkívüli helyzetek kezelésével megbízott központ létesítésére pályáztak az EU szerbiai küldöttségénél, 600 ezer euró értékben. Ez a központ lenne illetékes a Nyugat-Szerbiában, Bosznia-Hercegovina keleti régiójában és Észak-Montenegróban előálló rendkívüli helyzetek kezelésében. A pályázatot már felülvizsgálták, ugyanakkor egyelőre nem tájékoztatták a pályázó felet, hogy elnyeri-e a támogatást – nyilatkozta Savić. Hozzátette, hogy az USA belgrádi nagykövetségének képviselői már el is látogattak az užicei repülőtérre, és akkor azt mondták, hogy érdekfeszítőnek találják az elképzeléseket. A belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel megbízott részlege természetesen megismerkedett már a projektum részleteivel – fűzte mindehhez hozzá Savić.
Az USA gyanakvó a niši orosz–szerb humanitárius központtal kapcsolatban (Fotó: Beta)
Aleksandar Vučić államfő és Zorana Mihajlović, a szerb kormány alelnöke nem tudnak arról, hogy bármiféle kilátás lenne az uniós és egyesült államokbeli humanitárius központ megalapítására. Vučić pénteken emlékeztetett arra, hogy az USA-nak már van egy szerbiai bázisa, méghozzá a Camp Bondsteel, az amerikai hadsereg koszovói fő bázisa. Vučić azt is hozzátette, hogy eddig senkitől nem hallott arról, hogy az USA Ponikvéban óhajtana bármilyen bázist létesíteni. Megtörténhet, hogy a Danas jobban tájékozott az államfőnél, akinek talán nincs is beleszólása ezekbe a kérdésekbe – jegyezte meg a köztársasági elnök.
Hasonló hangnemben nyilatkozott Zorana Mihajlović: „Olvastam, hogy miket állít a sajtó. Annyit fűznék hozzá, hogy értesüléseik nem a leghitelesebbek. Egyébként is ez a téma elsősorban a helyi politikai kiskirályok számára érdekes. Azok számára, akiket csak seriffnek szoktam nevezni.”
KÉMBÁZIS
Az EU és az USA államvezetési struktúráiban hosszú évek óta nem állnak el attól az álláspontjuktól, hogy a niši humanitárius központot az orosz fél hírszerzés céljaira használja fel. Az egyesült államokbeli Associated Press (AP) hírügynökség szerint számos gyanú merült fel a Nišben működő szerb–orosz humanitárius központ kapcsán. Tavaly októberi összeállításában az AP megállapította: nem lehet biztosra venni, hogy valóban a természeti katasztrófák elhárítása-e a célja ennek a létesítménynek, vagy egészen más okokból kifolyólag létesítették. Az is megtörténhet, hogy a humanitárius központ voltaképpen egy hírszerző központ, esetleg katonai bázis, amelynek az a feladata, hogy információkat küldjön Oroszországba a balkáni térségből. A balkáni orosz kémbázisban címmel megjelent írásban az AP arról számol be, hogy egyes nyugati civil szervezetek is meg vannak győződve arról, hogy az oroszok a Balkánon valóságos kémbázist hoztak létre, amely megfigyeli és beszámol az amerikai katonai érdekek szempontjából fontos eseményekről Oroszországnak.
KÉRDÉSES STÁTUSZ
Az elmúlt néhány napban is a közérdeklődés középpontjában állt a szóban forgó létesítmény témája. Az Amerikai Egyesült Államokat nem zavarja, ha Oroszország humanitárius válságok és rendkívüli helyzetek rendezésében segédkezik, de gyanakvó a niši orosz–szerb humanitárius központtal kapcsolatban – jelentette ki Hoyt Brian Yee európai és eurázsiai kérdésekkel megbízott amerikai államtitkár-helyettesi megbízott, majd a létesítmény orosz munkatársainak esetleges diplomata státuszára tért ki.
– Nem ismeretes számomra, hogy másutt diplomatákat megillető státusszal és mentelemmel ruháznák fel a humanitárius dolgozókat. Éppen emiatt úgy véljük, hogy Oroszországnak más céljai lehetnek a niši központtal – fogalmazott Yee a belgrádi NIN hetilapnak nyilatkozva.
Ivica Dačić szerb külügyminiszter semmi kifogásolnivalót nem lát a központ munkatársainak esetleges diplomata státuszában. Szavai szerint a Vöröskereszt dolgozói is ilyen státuszt élveznek világszerte. A kormány aktuális összetétele rendezni fogja a humanitárius központ ügyét, beleértve ebbe az alkalmazottak státuszát is – emelte ki Dačić.
Ivica Dačićot különösen erős szálak kötik a katasztrófaelhárító, illetve humanitárius központhoz: 2009 októberében Belgrádban Szerbia nevében ő írta alá Szergej Sojgu, Oroszország rendkívüli helyzetekkel megbízott miniszterével a létesítmény megalapításáról szóló megállapodást.
