Támogatja-e Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz? – tette fel a kérdést az európai integrációügyi minisztérium legújabb közvélemény-kutatásában a megkérdezett polgároknak. A felmérés eredménye: a polgárok 49 százaléka szavazna az uniós tagságra, 27 százalékuk viszont ellenezné. A megkérdezettek 13 százaléka nem venne részt ilyen népszavazáson, 11 százalékuk pedig egyelőre nem tudja, hogyan voksolna, ha valóban egy ilyen kérdést tartalmazó szavazólapot helyeznének eléje.
A felmérés egyik érdekes eredménye az, hogy a polgárok 66 százaléka szerint – függetlenül az uniós csatlakozás megvalósulásától – végre kellene hajtani az előfeltételként szabott reformokat, változásokat, mert azok a társadalom, az állam helyzetének javulásához járulnának hozzá. Amikor egyes konkrét ágazatokról kérdezték meg a polgárokat, 16 százalékuk legfontosabbnak az egészségügyi reformok végrehajtását emelte ki, 15 százalékuk az igazságszolgáltatást jelölte meg a korrupcióellenes harc megnevezése révén, 11-11 százalékuk az oktatást, illetve az egészségügyet említette a mindennapi életet leginkább befolyásoló ágazatként.
Sokan – a megkérdezettek 9 százaléka – tartják fontosnak a fogyasztóvédelem reformját is, 7-7 százalékuk szerint azonban a környezetvédelem, illetve az emberi jogok terén szükséges előrelépés a leglényegesebb.
A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatását a véleményt nyilvánítók 59 százaléka biztosította támogatásáról, attól függetlenül, hogy az Európai Unió szükségesnek tartja-e ezt vagy sem.
Az embereket arról is megkérdezték a közvélemény-kutatás során, hogy miben látják az uniós csatlakozás előnyeit. A 17 százalékuk jobb és több munkalehetőséget vár a tagságtól, 16 százalékuk pedig arra számít, hogy a fiatalok sorsa jobbra fordulhat az integráció megvalósulása esetén. A polgárok 14 százaléka az Unió területén belüli könnyebb utazási lehetőségeket nevezte meg előnyként, 12 százalékuk pedig Szerbia belső társadalmi rendezettségét várja a csatlakozástól a felmérés eredményei alapján.
A polgárok 23 százaléka Szerbia legnagyobb segítőjeként az Európai Uniót tartja, 22 százalékuk szerint ez a „cím” Oroszországot, 21 százalékuk pedig úgy véli, hogy Kínát illeti meg. Japánt a megkérdezettek 11 százaléka jelölte meg ennél a kérdésnél. A korábbi kutatások alkalmával a polgárok többsége rendszerint Oroszországot tartotta helytelenül a legtöbb donációt adományozó államnak.
A szerbiai polgárok európai irányultságáról szóló felmérést június végén folytatta le az európai integrációügyi minisztérium, összesen 1.064, 18 évnél idősebb személy bevonásával, az Eurobarométer előírásainak megfelelően.
