Továbbra sem lankad az érdeklődés Aleksandar Vučić államfő azon eszmefuttatásával kapcsolatban, hogy a szerbiai politikai színtér szereplőinek, függetlenül politikai beállítottságuktól vagy pozíciójuktól, fontos lenne párbeszédet kezdeniük a koszovói kérdés megoldásáról.
SZERBIA NEM HÁBORÚZHAT ISMÉT
A legtöbben egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy sarkalatos, az egész országot érintő kérdésről van szó, amelynek a végére biztosan nem lehet rövid idő alatt pontot tenni. A XX. században Szerbia hat háborúban vérzett, sem pénze, sem ereje, sem elegendő gyermeke nincsen ahhoz, hogy egy hetedik háborúba is belekezdjen – fogalmazott a téma kapcsán Dušan Kovačević akadémikus, drámaíró, aki úgy érzi, hogy a köztársasági elnök felvetését kedvezően fogadta a többség. Egyébként nem új elképzelésről van szó, már a XX. században is több alkalommal megkíséreltek a szerbiai politikusok párbeszédet kezdeni a koszovói kérdésről – emelte ki Kovačević. Hozzátette: a tervektől végül mindig vagy háború, vagy félreértés, vagy a nemzetközi színtér nyomásgyakorlása miatt álltak el a felek. Most semminek nem lenne szabad útját állni a dialógusnak, szinte az utolsó pillanat jött el, amikor a felek megoldást találhatnak a szerbek és az albánok közötti történelmi ellentétekre – hangsúlyozta Kovačević.
– Valamikori diplomataként abban is biztos vagyok, hogy Aleksandar Vučić államfő kezdeményezését részben a nemzetközi közösség nyomásgyakorlása szülte. Pontosan tudom, hogy mit takar a négyszemközti beszélgetés frázis, de azt is, hogy hogyan szivárogtatják ki a közvéleménynek az ezeken az összejöveteleken elhangzottakat. Azt is tudom, hogy Szerbia nem háborúzhat ismét. Napjaink Szerbiája gazdaságilag továbbra sem stabil, és az országhatárait sem húzta meg. Jó lenne mindent megtenni annak érdekében, hogy ne törhessen ki újabb háború. Egyszerűen nem értem, hogyan támogathatják egyesek a háború lehetőségét. Égnek áll a hajam, amikor azt látom és hallom, hogy egyesek Belgrádból, bársonyszékeikből uszítanak. Ezek az emberek száz métert sem lennének képesek futva megtenni, naponta legalább háromszor étkeznek, és 24 óra leforgása alatt legalább kétszer muszáj aludniuk. Ha a háború esetleg délután törne ki, ők biztosan nem vennének részt az ország védelmében, mert akkor éppen sziesztáznak – taglalta Kovačević.
A drámaíró pragmatikusnak értékelte Vučić külpolitikáját. Már miniszterelnökként is sikeres külpolitikát folytatott, államfőként pedig a korábban megkezdett úton maradt – érvelt az akadémikus.
– Oda is elment, ahová én soha nem mennék el. Olyan emberekkel fogott kezet, akikkel én soha nem tenném. Jogomban áll nem kezet nyújtani azoknak, akiknek vér tapad a kezükhöz. Én megtehetem ezt, mert nem vagyok politikus, és nem vállaltam felelősséget egy ország népéért. Aki komolyan kíván politikával foglalkozni, annak azzal is számolnia kell, hogy lesznek olyan napok, amikor kénytelen lesz megalázkodni országáért. Az Aleksandar Vučić által folytatott külpolitika a kompromisszumra és a párbeszédre épül. Ezért kell a szerbiai társadalomnak is párbeszédet kezdenie, keresve a megoldást, illetve a kompromisszumot, amely úgy a szerb, mint az albán felet is megajándékozná a megfelelő megoldással – magyarázta Kovačević.
A JÖVŐ NEM MITOLÓGIA
A kormánykoalíciós Szerbiai Szocialista Párt képviselője, Branko Ružić egyetért a megállapítással, hogy a koszovói párbeszédben mindenkinek helyett kell adni. Itt nem politikáról van szó – szögezte le Ružić, aki szerint Vučić néhány nappal ezelőtt rendkívül súlyos kérdést vetett fel. A párbeszéd, persze, nem azt jelenti, hogy az ellenvéleményt nem hallgatják meg, bárki kifejtheti a Koszovóval kapcsolatos álláspontját – mondta a politikus. Hozzátette: Szerbia mindennapjait és jövőjét nem befolyásolhatják mítoszok.
Aleksandar Vučić felhívása, hogy a szerbiai politikai színtér szereplői kezdjenek párbeszédet Koszovóról, nem azt jelenti, hogy az ország elismeri Koszovó államiságát – értékelte dr. Martin Brusis németországi politológus. Szavai szerint Vučić így kívánja kedvezőbb pozícióba juttatni Szerbiát a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatása előtt. Ha a belső párbeszédet követően a szerbiai közvélemény ragaszkodna ahhoz, hogy Koszovó Szerbia része, a Belgrád–Pristina-dialógus során a szerb fél a hivatalos álláspontra hivatkozva érvelhetne saját álláspontja mellett – fejtette ki Brusis.
Eljött az idő, hogy Szerbia felhagyjon a struccpolitikával, kiemelje fejét a homokból, és észszerű, realisztikus hozzáállással megpróbálja megoldani a koszovói kérdést – írta a Blic napilapban hétfőn megjelent szerzői írásában Aleksandar Vučić köztársasági elnök. Ahhoz, hogy előrehaladásunk állandó és fenntartható legyen, meg kell oldanunk a koszovói (gordiuszi) csomót, vagy legalább próbáljuk meg megoldani – írta a szerb államfő.
