2024. szeptember 9., hétfő

Diplomáciai csata Belgrád és Szkopje között

Szerbia hazarendelte szkopjei nagykövetségének teljes személyzetét – A Koszovó UNESCO-tagságával kapcsolatos új macedón álláspont válthatta ki Belgrád elégedetlenségét – A szerb külügy ellen

A szerb állam és intézményei ellen irányuló észlelt támadás miatt Belgrád vasárnap este megbeszélésre hazarendelte macedóniai, szkopjei nagykövetségének teljes személyzetét. A döntést Aleksandar Vučić államelnök tudatta tegnap az újságírókkal. Mint mondta, a szerb hírszerzés elegendő bizonyítékot gyűjtött be arra vonatkozóan, hogy Macedóniában meglehetősen ellenséges hírszerzési tevékenység észlelhető, melynek Szerbia és az itteni állami szervek a célpontjai.

– A mi feladatunk ilyen helyzetekben az, hogy felkészítsük tisztségviselőinket az újonnan előállt helyzet okozta esetleges fejleményekre. Bizonyára változások lesznek a macedóniai szerb nagykövetség személyzetét illetően is. Feladatuk továbbra is a szerbek és macedónok közötti barátság védelmezése. A jelenlegi helyzet kapcsán még rengeteg a találgatás. Azt hiszem, a következő tíz napban minden kikristályosodik – állapította meg a köztársasági elnök.

A napvilágot látott információk szerint Koszovó miatt alakult ki feszültség Belgrád és Szkopje között, egészen pontosan, a déli tartomány UNESCO-tagságának macedón támogatási terve okán. Az államfő nem pontosította a nyilatkozatában, hogy erről, esetleg egyéb nézeteltérésekről is szó van-e, csupán annyit mondott el, hogy Szerbia továbbra is a Macedóniával való barátságos viszony híve, jó kapcsolatokat kíván építeni Szkopjéval. Ezeknek a kapcsolatoknak azonban a kölcsönös tiszteleten kell alapulniuk.

– Meglátjuk, az albánok nekilátnak-e Koszovó beiktatásának az UNESCO-ba. Ha igen, meglátjuk, mit lép erre Montenegró és Macedónia. A mi feladatunk elsősorban az, hogy felkészüljünk minden eshetőségre, és hogy megfelelő válaszokat tudjunk adni – húzta alá Vučić.

A nagykövetség személyzetének hazarendelése kapcsán Ana Brnabić miniszterelnök szerint „nem kis dologról” van szó, s a szóban forgó döntéssel kapcsolatban egyeztetett az államelnökkel és Ivica Dačić kormányfőhelyettes külügyminiszterrel is. Dačić későbbi nyilatkozatában bejelentette, hogy az állam meghatározott intézkedéseket foganatosít annak érdekében, hogy megvédje a szerb érdekeket Macedóniában, ugyanakkor felülvizsgálná azt is, hogy rendelkezik-e megfelelő személyzettel és kapacitással, hogy a jelenlegi körülményeknek is meg tudjon felelni ebben a szomszédos államban.

A NAGYKÖVET MÉG ITTHON MARAD

A Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában a külügyminiszter bejelentette, hogy a jövő héten visszatérhet Szkopjéba a nagykövetségi személyzet egy része, a nagykövet azonban egy ideig még Belgrádban marad, amíg be nem fejeződnek a különféle, az előállt helyzettel kapcsolatos konzultációk. A többi között Aleksandar Vučić is fogadja majd a nagykövetet és a nagykövetség tagjait – jelentette be Dačić. Úgy fogalmazott, a dolgozókat azért hívták vissza Belgrádba, mert ellenséges, külföldi behatástól sem mentes tevékenységet észleltek.

A KÖLCSÖNÖSSÉG POLITIKÁJÁT ALKALMAZZUK

– Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ilyen körülmények között megfelelő munkát tudjunk végezni. Az a célunk, hogy továbbra jó viszonyokat tartsunk fenn Macedóniával – értékelte a külügyi tárcavezető, majd hozzátette, hogy a nagykövetség teljes személyzetének visszavonásáról még vasárnap értesítették hivatalos úton a macedón külügyminisztériumot is. – Mi minden kétséget kizárva teljesen jó viszonyok kialakítására törekszünk Macedóniával. Elsősorban azért, mert szomszédos országok vagyunk, s azért is, mert egymáshoz közel álló népek tagjainak számítunk. A feladatunk azonban az, hogy szavatoljuk saját biztonságunkat, saját érdekeink szerint járjunk el. Ezzel összhangban fogunk fellépni a nemzetközi diplomácia színterén minden hasonló esetben, s a kölcsönösség politikáját alkalmazzuk majd – fogalmazott a hírügynökségnek adott beszámolójában a hazai diplomácia vezetője.

MACEDÓNIA AZ EU-HOZ IGAZODIK

A szerbiai lépés nyilvánosságra hozása után a Sputnik hírportál meg nem nevezett forrásokra hivatkozva közölte, hogy Koszovó UNESCO-tagságának támogatása, vagyis az erről meghozott macedón döntés miatt határozta el magát ilyen lépésre Szerbia. A délután folyamán a macedón kormánytól valóban olyan hírek érkeztek, amelyek arra utaltak: nem a korábban közöltek alapján jár majd el a nyugat-balkáni állam Koszovó felvételének ügye kapcsán. Mint közölték, a macedón kormány az Európai Unió országainak többségi véleményét veszi majd figyelembe, amikor a végső döntést meg kell hoznia. Bő három hónappal ezelőtt Zoran Zaev macedón kormányfő még azt nyilatkozta a Prva belgrádi kereskedelmi televíziónak, hogy országa neutrális lesz a szavazás során az UNESCO-tagsággal kapcsolatban. A tegnap közzétett új álláspont változást jelent, és a tagság támogatásának irányába mutat. A macedón kormány tegnapi közleményében hangsúlyozta, hogy a jószomszédi viszonyok ápolása mellett száll síkra, a nyitott kérdéseket pedig minden alkalommal a regionális együttműködés keretei között kívánja rendezni. Koszovó tagsága kapcsán azonban az EU többségi véleményét veszik majd figyelembe.

MIRE JÖTT RÁ BELGRÁD? 

A Makfaks macedón hírügynökség arról is beszámolt, hogy az ottani államvezetőség már előkészítette a koszovói UNESCO-tagság támogatását szorgalmazó javaslatát. A hírügynökség szerint Belgrád olyan információk birtokába jutott, hogy a soron következő UNESCO-ülésen éppen Macedónia lesz az az állam, amely javasolni fogja a szervezet tagállamainak Koszovó felvételét, így a javaslatot macedón kezdeményezésre tűznék napirendre.

 SZERBIA IS MEGGONDOLHATJA MAGÁT

A macedón kormány által közöltekre ismét Ivica Dačić reagált. Kijelentette, hogy Koszovó és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének kérdése miatt Szerbia meggondolhatja magát a Macedónia nevével kapcsolatban korábban foglalt álláspont kapcsán.

– Ha Macedónia tényleg támogatja majd Koszovó felvételét az UNESCO-ba, annak ellenére, hogy teljesen tisztában van vele, hogy ez mennyire érzékeny téma Szerbia és a szerb nép számára, akkor javasolni fogom Aleksandar Vučić államfőnek, hogy vizsgáljuk felül a Macedónia neve kapcsán kialakított korábbi állásfoglalásunkat, s ahogyan Macedónia Koszovó kapcsán, mi is az Európai Unió többségi véleményéhez alkalmazkodjunk az ország hivatalos nevét illetően – fogalmazott Dačić.

HAZAI SZÍNDARAB?

Az ellenzéki Demokrata Párt élesen bírálta a szerb államvezetés döntését, melynek értelmében hazarendelte a szkopjei szerb nagykövetség személyzetét. Radikálisnak nevezték a döntést, és bírálták az államelnököt, amiért nem közölte ennek a lépésnek a valódi okát. A párt úgy értékelte, hogy Szerbia az ilyen lépésekkel saját magát feketíti be, s a hazai nyilvánosságnak szervezett előadásként tekint a történtekre.