A népszavazásokról és választásokról nem Brüsszelben vagy Moszkvában döntenek, hanem Belgrádban, jelentette ki moszkvai látogatásának folytatása során Aleksandar Vučić szerb kormányfő arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy mit tesz a szerb kormány a Szerbiai Demokrata Párt küldöttségének krími látogatása kapcsán, ahol arról próbálják meggyőzni Oroszországot, segítsen egy népszavazás kiírásában, melyen az ország elvetné az uniós közeledés politikáját. Hozzátette, hogy Szerbia polgárai a legutóbbi szavazás során azt a politikát részesítették előnyben, amelyik az európai integrációk folytatása, s az Oroszországgal való lehető legjobb kapcsolatok ápolása mellett száll síkra. Népszavazásra, közölte, ebben a kérdésben egyébként sem kerülne sor, nem a Dveri és a Szerbiai Demokrata Párt határozzák meg azt, hogy mikor miről tartson az ország referendumot.
SZERBIA FELFEGYVERKEZIK – ÖNVÉDELEM A CÉL
A kormányfő arról is beszélt, hogy Szerbia Oroszországtól fogja beszerezni fegyverkészletének egy jelentős részét, melynek azonban nem támadói, hanem védekező jellege lesz. Arra is nagy hangsúlyt fektetett azonban, hogy országunk szorgalmazni fogja: ezeknek a fegyvereknek egy részét itthon és ne Oroszországban állítsák elő. Mint mondta, nem lenne reális hatalmas fegyverbeszerzésről beszélni, de bizonyos készletekre szüksége lesz Szerbiának, s ennek egy részét Oroszországból kívánja szavatolni a katonaság számára. Nem kívánta pontosítani, hogy milyen fegyverekre gondol, s mikorra várható azok beszerzése, mert az egyeztetések még tartanak az orosz illetékesekkel. Vučić csupán annyit közölt, hogy mindebben semmi különös sincs, egy miniszterelnöknek feladata az ország biztonságának szavatolásán töprengenie. Arról is szólt, hogy természetesnek tartja a fegyverek beszerzését, ezt teszik a Szerbiát körülvevő államok, melyek mind tagjai a NATO katonai szövetségnek. Szerbia nem tagja ennek a szervezetnek, ezért nem lehet megkérdőjelezni a döntés létjogosultságát, tette hozzá. Egy nap, az erőviszonyok megváltozásakor, azt fogja valaki kérdezni, mit tett meg az ország biztonsága érdekében, szögezte le. Bejelentette, hogy ma Vlagyimir Putyin orosz államfővel is tárgyal e kérdésről. A cél megállapítani, miben működhet együtt a két ország, hogyan vehet részt a szerbiai ipar az előállítási láncban – fejtette ki Vučić.
„NEM FÉLEK A MÁS KULTÚRÁKKAL VALÓ ÉRINTKEZÉSTŐL”
Nyilatkozott a kormányfő a menekültkérdésről is. Meglepőnek nevezte azokat a bejelentéseket, melyek szerint Ausztria is készen áll egy határ menti fal felemelésére, amennyiben nem rendeződik az Európai Unión belül a menekültügyi kérdés kezelése. Mint mondta, kétli, hogy ezek a bejelentések valóra is válnak, s megismételte, hogy mindettől függetlenül Szerbia álláspontja továbbra sem változik, s ellenezni fog minden kerítést, drótot és falat. Mint mondta, sokan vannak hazánkban olyanok, akik alig várják, hogy ilyen döntés szülessen, ez azonban nem fog megtörténni, a kerítéseket és falakat, mint fogalmazott, utálja. Az országnak azonban, tette hozzá, megfelelő hozzáállása lesz a menekültválsághoz akkor is, ha valóban bekövetkezne egy ilyen forgatókönyv az osztrák határon, ez a megoldás viszont biztosan nem egy szerb kerítés lesz. Szerbia szerinte egy ilyen helyzetben is meg fogja tudni védeni az érdekeit. Aláhúzta: ezek az emberek nem fognak mind Szerbiában maradni, aki ilyesmit állít, az egyszerűen nem érti a helyzetet, nem Szerbia az úti céljuk, s nem is lehet őket arra kényszeríteni, hogy ott maradjanak, ahol nem akarnak. Hozzátette, hogy esze ágában sincs azonban „bujdosni, szökni, falakat emelni vagy félni a más kultúrákkal való érintkezéstől”. Ijesztőnek nevezte, hogy mások az európai politikában ilyen viselkedést tanúsítanak.
„ANNYI KÖNNYGÁZT ISZNAK, MINT ÉN VIZET”
Koszovó aláírta az Európai Unióval a társulási és stabilizációs egyezményt. A témáról szólva Aleksandar Vučić kifejtette, hogy ez jó hatást fejthet ki a szerb gazdasági életre, és segítheti új piacok felfedezését is. Egy politikai döntésről van szó, jegyezte meg, melyhez az Európai Uniónak minden joga megvan, s melyre Szerbiának nem volt kihatása. Elmondta, hogy a koszovóipolitikai válság csillapítását is szolgálhatja a megállapodás megkötése, hiszen „az utóbbi időben annyi könnygázt nyelnek le az ottani parlamentben, mint én vizet Belgrádban” – fogalmazott. Aláhúzta, hogy függetlenül a döntés milyenségétől az kitűnő esélyeket jelenthet a hazai biznisznek, melynek mindenütt piacra kell találni, s ez alól Koszovó sem képezhet kivételt.
