Az elmúlt egy évben Szerbia hatalmas lépésekkel közeledett az Európai Unió felé, ezért indokolttá vált az EU és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások első fejezeteinek idén történő megnyitása, értékelte Johannes Hahn bővítési és szomszédságpolitikai biztos a Szerbiáról szóló országjelentés ismertetésekor. Az országjelentés bemutatását talán még soha nem tolták ki ennyire, mint az idén. Egyesek szerint ennek elsősorban a migránsválság az oka, amelynek kezelése az EU szinte összes intézményét leterheli.
Hahn külön méltatta az országban megkezdett és az ambiciózus jelzővel illetett reformokat, majd reményét fejezte ki, hogy a kormány folytatja az igazságügy és a gazdaság területén megkezdett, valamint a szervezett bűnözés elleni reformokat, illetve intézkedéseket. A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd során szintén érdemben történtek előrelépések, értékelte Hahn, hozzátéve, hogy a migránsválság tekintetében Szerbia „meglehetősen jól lépett fel”.
Az országjelentésben ezúttal a migránsválsággal is foglalkoznak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a válság befolyásolja az EU bővítését. A migránsválság csupán kiegészíti a bővítés folyamatát, hangsúlyozta a bővítési biztos, mondván: az EU intézményei segíteni kívánják a Nyugat-Balkán országait a válság kezelésében és a migránsok elszállásolásában.
SOK DICSÉRET, NÉHÁNY KRITIKA
Szerbia ebben az évben is következetesen tartotta magát abbéli elhatározásához, hogy az ország számára az európai uniós csatlakozás a legfontosabb stratégiai cél, áll az országjelentésben. Az elismerésre méltó lépések között első helyen a gazdasági reformokat említik, külön kiemelve, hogy az ország gazdasága lassan kezd felépülni a gazdasági válságból. Ez a konszolidációs intézkedéseknek, a jobb adómegfizettetésnek és a költségvetési hiány csökkentésének köszönhető. A jogállamiságot érintő tárgyalási fejezetek tekintetében Szerbia sikeresen összeállította a fejezetek megnyitásához szükséges akcióterveket.
Szerbia kulcsszerepet játszik a régióban, és a rendezni kívánja kapcsolatait Pristinával. Belgrádnak sikerült a legfontosabb témában megállapodásra jutnia Pristinával. Szerbia a migránsválságot is konstruktív módon kezeli.
Az ország felállította az alapjogok tiszteletben tartásához szükséges rendszert. Már csak arra van szükség, hogy az előírásokat országszerte alkalmazzák. Az EB ezen a ponton külön kiemelte a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának fontosságát. Akármennyire is jobb lett a korábbiakhoz képest a helyzet, a joguralom és az igazságügy függetlenségének tekintetében még a sok a tennivaló. A független és ellenőrző hatáskörrel rendelkező intézményekkel való együttműködésnek szintén jobbá kell válnia az eddigiekhez képest.
Az EB a médiaszabadság és a szabad véleménynyilvánítás tiszteletben tartását szorgalmazza. A médiumok tekintetében ismét aláhúzták a tulajdonosi struktúrák átláthatóvá tételének fontosságát.
Szerbiának minél határozottabban az EU kül- és biztonságpolitikájához kell igazítania sajátját. Az EB Szerbia mellett hat másik tagjelölt ország előrehaladásáról szóló jelentését ismertette tegnap.
FOLYAMATOS LESZ A TÁMOGATÁS
Külföldről elsőként Sebastian Kurz, Ausztria külügyminisztere gratulált Szerbiának, a polgároknak és az államvezetőségnek. Mint azt hozzátette, személyesen is sürgetni fogja, hogy az EU idén megnyissa az első tárgyalási fejezeteket.
Rendkívül rövid idő alatt a szerb kormány lenyűgöző eredményeket mutatott fel a gazdasági reformok tekintetében, emelte ki Kurz, aki a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd terén megtett előrehaladást ugyanúgy elismerésre méltónak tartja, mint a módot, ahogyan Szerbia a migránsválságot kezeli. Az ország már csak ez utóbbi miatt is megérdemli, hogy érdemben tegyen meg előrelépést az európai úton, nyomatékosította Kurz.
– A Balkánt csakis a régió összes országának az EU-hoz való csatlakozása teheti stabillá. Az EB új metodológiája az eddigiekhez képest jobb elemzést tesz lehetővé, pontosabban kiderül, hogy a Balkán melyik állama mit tett az integráció érdekében. Az országjelentésekből kiderül, hogy az országokra még sok munka vár, de azt is nyomatékosítják, hogy mindvégig számíthatnak az EU támogatására. A migránsválság is bizonyítja, hogy a Nyugat-Balkán országai fontosak Európa számára, a térség hozzájárulása nélkül nem tudja kezelni a problémát. A Nyugat-Balkánban rejlő gazdasági lehetőségek hatalmasak – fogalmazott Kurz.
Eduard Kukan európai parlamenti képviselő egyetért az osztrák külügyminiszterrel, hogy Szerbia előrelépései elismerésre méltóak. A felmutatott eredmények indokolttá teszik a tárgyalási fejezetek idén történő megnyitását, jelentette ki Kukan, aki az EB-nek is gratulált, amiért az EU-t terhelő problémák ellenére átfogó és mindenre kitérő országjelentéseket készített a Nyugat-Balkán országairól.
– Kihívásokkal teli év áll az EU és a Nyugat-Balkán országai mögött. Számos történelmi súlyú nehézséggel kellett szembesülnünk. Egyértelművé vált, hogy az EU megerősödve kerülhet ki a problémákból, de csakis akkor, ha kezeli őket. Az is bizonyítást nyert, hogy a Balkán országainak ki kell lépniük a politikai válság körforgásából, hiszen azok akadályozzák az országok további demokratikus fejlődését és integrációját az EU-ba. Az integráció folyamatát érdemes feléleszteni. Az integráció megérdemli, hogy az EU programjának egyik vezető célkitűzése legyen. A tagjelölt országoknak pedig a reformokra kell összpontosítaniuk. Csakis a hiteles és világos előírásokra alapozott folyamat hozhat sikert a régió és az EU számára – taglalta Kukan.
David McAllister, az EP szerbiai jelentéstevője arról beszélt, hogy az országjelentéshez ezúttal egészen más megközelítésből álltak hozzá. Meglátása szerint ez az új megközelítés pozitív, hiszen teljesebb képet ad egy-egy ország előrehaladásáról, valamint a követendő irányvonalakról. Mint azt McAllister megjegyezte, tudja, hogy Szerbia számára mennyire fontos az első fejezetek megnyitása, és maga is úgy véli, hogy ennek eljött az ideje.
Franciaország is Szerbia mellett áll
Harlem Désir, a francia külügyminisztérium európai integrációs államtitkára, aki tegnap Ivica Dačić szerb külügyminiszterrel találkozott, Belgrádban tolmácsolta gratulációit, és országa folyamatos támogatásáról biztosította Szerbiát. Désir elismerésre méltónak tartja a szerb kormány reformintézkedéseit. Franciaország mindenféleképpen szorgalmazza, hogy a 32-es és a 35-ös tárgyalási fejezetek még az idén megnyíljanak, emelte ki az államtitkár.
A felek a beszélgetés során arra a megállapításra jutottak, hogy a Szerbia és a Franciaország közötti bilaterális együttműködés elmélyítésének lehetőségei hatalmasak, különösen a gazdaság, az oktatás és a kultúra területén.
Vučić: Foglalkozunk a sajtószabadsággal
Aleksandar Vučić szerb kormányfő elégedett az EB jelentésével, mert mint tegnap esti sajtótájékoztatóján kifejtette: a dokumentum 97 százalékban pozitív, a maradék 3 százalék tekintetében pedig nem lesz nehéz az észrevételek mentén eljárni. Vučić külön kitért a sajtószabadság területén megfogalmazott kritikákra, mondván, hogy azok ésszerűek és valósak. A közeljövőben komolyan kíván foglalkozni a szabad véleménynyilvánítás kérdésével, ígérte a szerb miniszterelnök, majd köszönetet mondott az európai illetékeseknek, amiért fel- és elismerték Szerbia igyekezetét, és az első tárgyalási fejezetek megnyitását javasolták. Vučić szerint az EB új metodológiája valóban alkalmasabb a tagjelölt országok előrehaladásának az értékelésére.
