A szerbiai elemzők tegnap arra a kérdésre próbáltak választ adni, hogy miért is van – vagy nincsen – szükség kiírni az előrehozott köztársasági parlamenti választásokat. Első látásra ugyanis úgy tűnik, semmi sem teszi indokolttá ezt a lépést. A Szerb Haladó Párt meggyőző többséggel rendelkezik a köztársasági parlamentben, az ellenzék erőtlen, a közvélemény-kutatások pedig alátámasztják, hogy az SZHP és Aleksandar Vučić pártelnök, kormányfő népszerűsége töretlen. A szerbiai köztévé nem hivatalos értesülése szerint a rendkívüli köztársasági választásokat április 24-én tarthatják meg.
NEHÉZ HELYZETBEN AZ ELLENZÉK
Vučić miniszterelnök érvelése logikátlan, komolytalan, ésszerűtlen, és sérti a józan észt, értékelte Đorđe Vukadinović elemző, aki nem érti, hogy milyen alapon beszél a miniszterelnök drámai közhangulatról, amikor abszolút többséggel rendelkezik a parlamentben. Ezzel a többséggel a parlament azt is megszavazhatná, hogy a nappal valójában éjszaka, jegyezte meg.
– Az országban nincsenek tömeges tüntetések, sehol sem fetrengenek az aszfalton több ezren. Azért döntött Vučić az előrehozott választások mellett, mert tartományi és helyi önkormányzati szinten egyébként is választásokat kellett volna tartani. Úgy értékelte, hogy az SZHP a nagyobb városokban és a tartományban a legerőtlenebb, így csak az segíthet, ha a köztársaságban is választásokat tartanak, hiszen a központi kampánynak sikerül majd háttérbe szorítania a tartományi és az önkormányzati kampányokat. Az SZHP úgy mérte fel, hogy csak akkor tudná megismételni 2014-es választási sikerét, ha mindhárom szinten választásokat tartanak – magyarázta Vukadinović.
Zoran Stojiljković, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora szerint érdemes elismerni, hogy Vučić elismerésre méltó módon taktikázik. Azzal, hogy kiírják a rendkívüli választásokat, az SZHP-nek jók az esélyei arra, hogy a szimbolikus 2020-ig hatalmon maradjanak, érvelt Stojiljković, mondván: tekintettel arra, hogy a gazdaság egyelőre feltehetőleg nem virágzik fel érdemben, a közszférában pedig újabb elbocsátások esedékesek, nem valószínű, hogy a haladóknak egy későbbi időpontban sikerülne ugyanolyan jól szerepelniük a választásokon, mint ahogyan feltehetőleg most fognak. A választások kimenetele ezúttal is a részvételi aránytól függ majd, fűzte hozzá az elemző.
– Ha a választások kiírása és azok megtartása között nagyjából három hónap telik el, kicsi az esély arra, hogy egy olyan politikai formáció jelenik meg a szerbiai politikai színtéren, mint amilyen Horvátországban a Most (Híd) volt. Másrészről nem biztos, hogy az ellenzék okult a korábbi leckékből, és olyan mértékben egyesül, hogy biztosan sikerüljön átlépnie a választási küszöböt. Minél kisebb lesz a részvételi arány, és minél inkább sikerül kézben tartania szavazóbázisát, annál jobb eredményt ér el az SZHP – taglalta Stojiljković.
Vladimir Goati egyetért azzal, hogy az ellenzék rendkívül nehéz helyzetben van, és hiszi, hogy a köztársasági választásokat követően nem változnak meg az erőviszonyok a köztársaságban.
– Az ellenzék abba az áldatlan helyzetbe került, hogy saját programját kell kritizálnia, azokat a terveket, amelyeket annak idején, amíg hatalmon volt, nem sikerült megvalósítania, az SZHP-nek viszont igen – fogalmazott Goati.
EGYESÜL AZ ELLENZÉK
Tomislav Nikolić köztársasági elnök is meg van győződve arról, hogy Vučić kormánya joggal számíthat jó eredményre a választásokon, hiszen tökéletesen végezte munkáját az utóbbi másfél évben. Az államfő igazságos versengésre számít, amely a legjobbnak hozza meg majd a győzelmet.
Az építésügyi, infrastrukturális és közlekedési miniszter, Zorana Mihajlović fontosnak tartotta leszögezni, hogy a választások előrehozatala nem befolyásolja a legfontosabb infrastrukturális projektumok megvalósítását. Az utak és a vasútvonalak szerződések alapján épülnek, így semmiféle választás nem befolyásolja a munkálatokat, nyomatékosította a miniszter.
A köztársasági szinten ellenzékből politizáló Szociáldemokrata Párt, a Liberális Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Zöldek és a Szerbiai Népmozgalom tegnap arra az álláspontra jutottak, hogy a rendkívüli parlamenti választásokon közösen állítanak listát. Boris Tadić, a Szociáldemokrata Párt elnöke és Čedomir Jovanović, az LDP elnöke is ma találkozik Bojan Pajtićtyal, a Demokrata Párt első emberével, hogy körbejárják a koalíció kibővítésének a lehetőségét. Mint azt Tadić megjegyezte, elsősorban a legutóbbi választásokról távol maradó polgárok szavazatára számítanak. Programjuk ésszerű lesz, konkrét javaslatokat terveznek felkínálni, fűzte hozzá Tadić.
