Miután a Külügyi Bizottság megvitatta a benyújtott módosító indítványokat, véglegesítették az Európai Parlament aktuális Szerbiáról szóló országjelentését. A dokumentum január 28-án kerül az EP Külügyi Bizottsága elé.
A jelentésben az EP reményét fejezi ki, hogy a 23-as és a 24-es tárgyalási fejezetek idén év elején megnyílnak. A dokumentum külön fontosságot tulajdonít a Belgrád–Pristina párbeszédnek, amely tekintetében Belgrád hozzáállását méltatják.
Deli Andor vajdasági EP-képviselő fideszes képviselőtársaival közösen több változtatást is javasolt az eredeti szövegtervezethez képest. Ezek nagy része a jogállamiság és a kisebbségi jogok erősítésére vonatkozik. Kulcsfontosságú a nemzeti kisebbségekre vonatkozó akcióterv mielőbbi végrehajtása, valamint a reformok gyors és hatékony megvalósítása, közölte Deli.
– Az EU felé vezető úton Szerbia egyik fő célkitűzése és egyúttal feladata a jogállamiság kiépítése, valamint az emberi és kisebbségi jogok megfelelő védelme. Ezek a témakörök a 23. tárgyalási fejezethez tartoznak, melyet reményeink szerint a Tanács még ebben a félévben megnyit – mondta Deli az EP Külügyi Bizottságának ülését követően.
A Miniszterek Tanácsa 2016 első felében fogja értékelni a szerb kormány eddigi lépéseit és ekkor dönt a 23. csatlakozási fejezet megnyitásáról. Deli Andor kiemelten fontosnak tartja, hogy az EP magyar néppárti delegációja támogatóan és egyúttal ösztönzően hasson Belgrádra, hogy az folytassa a megkezdett reformokat.
– Így azon túl, hogy hamarabb megnyitják a csatlakozási tárgyalások egyik fő fejezetét, az európai integrációs folyamat eredményeként Szerbia polgárai előbb élvezhetik az erősödő jogállamiság előnyeit, és az emberi és kisebbségi jogok megvalósulását a gyakorlatban – mutatott rá Deli.
David McAllister szerbiai jelentéstevő értékelése szerint Szerbia tavaly jelentős előrelépéseket tett meg az EU felé vezető úton, ami persze nem jelenti azt, hogy az ország elvégezte a legnehezebb feladatokat. Szerbiára sok feladat vár, fűzte hozzá.
