Meglehetősen ellentmondásos és logikátlan nézeteket vallanak a szerbiai polgárok, amikor a koszovói kérdés kapcsán kérdezik őket – mutatott rá elemzésében a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCBP). A polgárok többsége azt vallotta a közvélemény-kutatás során, hogy támogatja a hatalomnak a Koszovóval kapcsolatos tárgyalásait, ugyanakkor a megkérdezettek több mint a fele mondta azt, nem tudja, mi ezeknek a tárgyalásoknak a célja… További érdekesség, hogy a megkérdezettek kilencven százaléka szerint semmi hasznot sem hoztak eddig a Koszovóval folytatott egyeztetések, ennek ellenére a többség mégis támogatja őket. A megszólítottak kétharmada szerint semmit sem változtatott a Pristinával folytatott dialógus a valós helyzeten.
A polgárok mindössze ötöde hiszi, hogy a tárgyalások célja Koszovó megőrzése Szerbia határain belül, s a megkérdezettek fele gondolja úgy, hogy ez a megoldás lenne ideális, tiszteletben kellene tartani az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát. Ez újabb ellentmondás, mert a polgárok nagy része nem hajlandó lemondani Koszovóról, és elismerni a függetlenségét. Felmerül: miért támogatják a párbeszédet, ha úgy látják, annak nem Koszovó megőrzése a célja, s nem látják a dialógus értelmét? A szondázás résztvőinek fele egyébként meg van győződve, hogy sosem sikerül megállapodni, hiába a párbeszéd.
Még egy logikai hibára mutatott rá a közvélemény-kutatás: noha elutasítják Koszovó függetlenségét, háromnegyed részük nem látna szívesen koszovói albánokat a szerbiai államigazgatásban. Ez azt jelenti, integrálva sem szeretnék látni a déli tartományt. Végül újabb ellentmondás: a megkérdezettek többsége azt szeretné, ha békésen együtt élnének az albánok és a szerbek.
