Délután 17:30-kor kezdődik Berlinben Angela Merkel német kancellár, továbbá Emmanuel Macron francia államfő és a nyugat–balkáni térség ország vezetőinek csúcstalálkozója. A térséget Szerbia, Montenegró, Bosznia–Hercegovina, Albánia, Észak–Macedónia és Koszovó vezetői képviselik, de Szlovénia és Horvátország államvezetésének a tisztségviselői is jelen lesznek, valamint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A tervek szerint a csúcstalálkozó kétórás lesz, majd azt követően veszi kezdetét a munkavacsora. Bilaterális egyeztetésre az előzetes bejelentések értelmében kizárólag Angela Merkel és Albánia, illetve Észak–Macedónia képviselője között kerül sor.
A Szerbiai Rádió és Televízió értesülései szerint a csúcstalálkozón határozatot fogadnak el a felek, ebben fektetik le a nyugat–balkáni térség jövőbeni útjának fontosabb állomásait. Egyes értesülések szerint a Szerbia és a Koszovó közötti majdani megállapodás is napirenden szerepel, azzal, hogy Merkel sokadszorra rámutat majd: elfogadhatatlannak tartja a területcserét.
Sajtóértesülések szerint a csúcstalálkozó elsődleges célja az, hogy Szerbia és Koszovó tisztségviselői elkötelezzék magukat a párbeszéd mellett, valamint tegyenek ígéretet arra, hogy októberig, az Európai Bizottság következő összetételének a megalakításáig, kidolgozzák a kapcsolataikat rendező kötelező erejű megállapodást. Ennek a célnak a megvalósulása igencsak kétséges, tekintettel arra, hogy Aleksandar Vučić államfő és Ana Brnabić miniszterelnök a napokban ismételték meg sokadszorra, hogy Szerbia csakis akkor tér vissza a tárgyólasztal mellé, ha Pristina hatályon kívül helyezi a tavaly novemberben elrendelt védővámot, míg Hashim Thaçi koszovói államfő és Ramush Haradinaj miniszterelnök közölték: nemcsak Szerbiától követelik Koszovó államiságának az elismerését, hanem az EU azon öt tagállamától is, amelyik ezt eddig nem volt hajlandó megtenni. Thaçi mindehhez azt is hozzátette, hogy követeli a Preševo-völgye Koszovóhoz való csatolását. Feltehetőleg ezen és az ezekhez hasonló megnyilvánulásokkal magyarázható, hogy az eddigi nyilatkozatok értelmében sem a térség politikusai, sem az elemzők nem sokat várnak a berlini találkozótól.
