2024. november 27., szerda

A nagyhatalmakat ismét kifejezettebben érdekli a Balkán

Christian Schwarz-Schilling szerint a térség országainak elsősorban a jogállamiság erősítésére kell összpontosítaniuk

A külföldi sajtó is egyetért azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel és Emmanuel Macron német kancellár, illetve francia államfő elsősorban azért hívták meg a térség államvezetőit a ma megtartandó berlini csúcstalálkozóra, hogy életet leheljenek Belgrád és Pristina brüsszeli párbeszédébe.

A fegyveres összecsapások befejezte óta Belgrád és Pristina kapcsolatai soha nem voltak annyira rosszak, mint amilyenek most, értékelte az AFP, majd a francia elnöki hivatal azon közleményére emlékeztetett, amelyben a csúcstalálkozó kapcsán kifejtették: „Szeretnénk megosztani a felekkel Németország és Franciaország történelmi tapasztalatát a megbékélés tekintetében.” A francia elnöki hivatal ehhez azt is hozzátette, hogy a csúcstalálkozó kiváló lehetőség lesz arra, hogy Franciaország megkezdje aktívabb tevékenységét a nyugat–balkáni térségben.

A találkozó elsődleges célja csírájában elfojtani a nyugat–balkáni térségben az etnikailag tiszta területek kialakításának az elképzelését, értékelte Christian Schwarz-Schilling, a nemzetközi közösség valamikori Bosznia–hercegovinai főképviselője. Mint hozzátette, etnikailag tiszta területet csakis háborúval lehet létrehozni, arra pedig senkinek nincsen többé szüksége a térségben. Senki sem szeretné, ha ismét több ezer embernek kellene a térségben elmenekülnie otthonából, emelte ki Schwarz-Schilling, mondván, hogy a nyugat–balkáni térség országai számára a jogállamiság és a joguralom erősítésének kell lennie az elsődleges célnak.

A „nagyok” úgy döntöttek, hogy elkezdenek a nyugat–balkáni térséggel foglalkozni, azaz Merkel és Macron arra jutottak, hogy megoldják a térség országai sikertelen európai integrációjának a kérdését, értékelte Florian Bieber, a Grazi egyetem tanára, délkelet-európai szakértő a bécsi Kurir napilapnak nyilatkozva. A lap újságírója mindehhez azt is hozzátette, hogy míg korában Mogherini és Hahn mellett Macron is elfogadhatónak tartotta a Szerbia és Koszovó közötti területcserét, addig most úgy tűnik, hogy a francia államfő Merkel pártjára állt, aki kezdettől fogva ez a megoldás ellen foglalt állást.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás