A Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között hatályban lévő tanácsadó program végrehajtásáról és eddigi eredményeiről tárgyalt Belgrádban Ana Brnabić miniszterelnök és Jan Kees Martijn, az IMF szerbiai küldöttségvezetője. Ennek a programnak központi eleme az adóhivatal reformja, a közszférában kifizetett bérek reformja, a közvállalatok reformja, továbbá a nyugdíjak meghatározása és a rendszerbeli reformok.
A Jan Kees Martijn vezette IMF-küldöttség (Fotó: Beta)
A Bruttó Nemzeti Össztermék tervezett növekedése 3,5 százalékot tesz ki – tájékoztatta beszélgetőpartnerét Brnabić, mondván, hogy az idén az építőiparban számítanak a legjelentősebb növekedésre (13 százalék), az aktuális beruházási ciklusban pedig több mint 8 milliárd euró értékben valósulnak meg infrastrukturális beruházások.
A beszélgetés során téma tárgya volt a szerbiai polgárok elvándorlása. Az N1 TV hírösszeállítása szerint a felek egyetértettek abban, hogy minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni a szakképzett polgárok migrációját Szerbiából. Brnabić ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy új, úgynevezett körforgásos vagy cirkulációs migrációs ügynökség alakul, amely stratégiát dolgoz ki a külföldön élő és dolgozó szerbiai polgárok hazacsalogatására. Az ügynökség lesz hivatott kidolgozni azt a programot, amely segítséget nyújt majd a polgároknak a hazatérésben – magyarázta Brnabić.
A továbbiakban a korrupció kérdését járták körbe, a hatalom minden szintjén. A miniszterelnök elégedett a ténnyel, hogy a köztársasági kormány elfogadta a korrupcióellenes küzdelemről szóló törvény tervezetét, amely javaslat formájában parlamenti eljárásba került. Brnabić azt is hiszi, hogy az e-közigazgatásnak köszönhetően csökkent a korrupció lehetősége, hiszen az államapparátus átláthatóbbá vált. A következő célok egyike a szürkegazdaság visszaszorítása – tette hozzá a miniszterelnök, kiemelvén, hogy az év eleje óta működik az úgynevezett e-felügyelő felhasználói felület, amely lehetővé tette az összes felügyelőségi szolgálat hálózatba való összefogását. A miniszterelnök bejelentésének értelmében szeptembertől minden diák egységes oktatási azonosító számot kap, s ennek segítségével nyomon követhető majd a diákok tanulmányi előmenetele, továbbá az oktatási intézmények hatékonysága – közölte Brnabić.
Jan Kees Martijn elsősorban a külföldi beruházásokról szólt elismerően. Szavai szerint az év első négy hónapjában 1,2 milliárd euró közvetlen beruházás érkezett Szerbiába. A költségvetési teret úgy kell alakítani, hogy az minél több hazai beruházást generáljon – mondta az IMF küldöttségvezetője, kiemelvén, hogy ez markánsabbá tenné a GNP növekedését, valamint megerősítené a magánszektort.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) több mint félmilliárd euró értékben kezdett új beruházási ciklust Szerbiában, elsősorban a közúti és a vasúti infrastruktúra fejlesztése tekintetében – nyilatkozta ma Dubravka Negre, az EBB nyugat-balkáni irodájának igazgatója a Tanjug hírügynökségnek, hozzátéve, hogy a szóban forgó összeget ideális esetben 2022-ig használják fel.
– Azt is fontos elmondani, hogy 200 millió eurót négy klinikai központ kiépítésére, illetve korszerűsítésére különítettünk el. A Niši Klinikai Központ elkészült, a Belgrádi Klinikai Központ projektuma folyamatban van, az újvidéki, azaz a vajdasági, valamint a kragujevaci pedig tervben van. Reményeink szerint hamarosan megjelenik a Vajdasági Klinikai Központra vonatkozó versenypályázat – közölte Negre.
