A szerb államvezetés álláspontja egységes azzal kapcsolatban, hogy a koszovói helyhatósági választások eredménye az északi, szerbek lakta helyi önkormányzatokban a szerb nép egységéről tanúskodik. A Szerb Lista győzelme a négy helyi önkormányzatban azt bizonyítja, hogy a szerbek egységesek és készek harcolni az állami és nemzeti érdekekért – értékelte Aleksandar Vučić szerb államfő. Marko Đurić, a kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint a szerbek ezzel teremtették meg szülőföldjükön való megmaradásuk alapfeltételeit. Hasonló szellemiségben nyilatkozott Milovan Drecun, a Szerbiai Képviselőház Koszovó-ügyi Bizottságának elnöke, aki kifejtette, hogy a szerbek kiharcolták maguknak a jogot, hogy a szülőföldön maradjanak, Srđan Vulović, a Szerb Lista Zubin Potok-i jelöltje pedig úgy véli, hogy a választások Aleksandar Vučićot és az általa képviselt politikát erősítették meg.
JÖJJÖN A RÁKPOLITIKA
Dušan Janjić politikai elemző, az Etnikai Viszonyok Fórumának elnöke nem a szerb nép egységét, hanem az albánoktól való esetleges elkülönülés lehetséges előkészítésének a tényét hangsúlyozta a helyhatósági választások kapcsán. A választásokat rendkívüli, azaz nem szokványos körülmények közepette tartották meg, demokratikusak sem voltak, azt viszont bebizonyították, hogy Belgrád képes kivitelezni Koszovó gyakorlati felosztását – nyomatékosította Janjić az N1 TV-nek nyilatkozva.
– Belgrád nem is titkolja, hogy a választások tétje nem az volt, hogy kik töltik be a polgármesteri tisztséget a négy, szerbek lakta községben, hanem az, hogy Belgrád továbbra is képes befolyásolni a meghatározó szerb politikai tényezőket Koszovóban. Ismétlem, a joguralom szempontjából jó, hogy megtartották a választásokat, már csak azért is, mert nem történtek súlyosabb szabálysértések. Másrészt arról is meggyőződhettünk, hogy a szerbeket mozgósítani lehet. Most már a nemzetközi közösség számára is egyetlen kérdés maradt releváns: mindezzel esetleg Koszovó felosztását készítik-e elő? A koszovói kérdést kétféle módon lehet megoldani: a párbeszéd folytatásával, vagy az elkülönüléssel – fogalmazott Janjić. Szerinte az lenne a legbölcsebb, ha Szerbia hátramenetbe kapcsolna és a 2017-es állapotok visszaállítását szorgalmazná, vagyis „elismerné a „Koszovó Köztársaság létének a tényét, de nem ismerné el Koszovó Köztársaságot.” Az elemző ehhez azt is hozzátette, hogy Szerbiában Vučić példáját követni a legbölcsebb: tétlenkedni és manipulálni az emberekkel.
ALAKULÓ ÜLÉS TÜNTETÉSSEL
Ha a szerbek és az albánok közötti elkülönülés egyelőre nem is aktuális, a szerb–szerb megosztottság meglétének ténye tegnap ékes bizonyítást nyert Koszovóban. A Szövetség Szerbiáért pártkoalíció belgrádi és koszovói képviselői a gračanicai kultúrotthonban terveztek tárgyalóasztalhoz ülni és megvitatni a választásokat, valamint formálisan is megalakítani a szövetség koszovói szervezetét, ám ezt a KoSSev koszovói szerb hírportál szerint egy nagyjából 50 főt számláló tüntetőcsoport ellehetetlenítette. A hírportál, gračanicai polgárok nyilatkozatára hivatkozva, közölte, hogy a tüntetők java része önkormányzati hivatalnok vagy szerb állami intézmények munkatársa. „Szövetség a rablásért”; „Ez a mi otthonunk”; „A személyes érdekek szövetsége” – a tüntetők ezekhez hasonló plakátokkal voltak „felfegyverkezve”. Az egyik tüntető azt mondta, hogy a Szövetség Szerbiáért megosztja a koszovói szerbeket, erre viszont semmi szükségük. Ez a tüntető cáfolta, hogy szervezett megmozdulásról lenne szó, és spontán jelzővel illette az összejövetelt.
A Szövetség Szerbia képviselői, egyebek mellett Dragan Đilas és Rada Trajković, ezt követően Gazimestanban tartották meg a Szövetség Koszovóért szervezet alakuló ülését. Đilas szavai szerint nem a megosztottság elmélyítése, hanem a felszámolása céljából alakították meg a pártszövetség koszovói szervezetét, valamint azért, hogy hozzájáruljanak a koszovói kérdés kimozdításához a holtpontról. Az a cél, hogy összhangban Szerbia alkotmányával és az ENSZ 1244-es határozatával, valamint együttműködve a koszovói albánokkal, Koszovó élhetőbbé váljék mindenki számára – szögezte le Đilas. Trajković arra kérte a belgrádi vezetést, hogy hagyjon fel a koszovói nép megalázásával, és tegye lehetővé az érdemi megbékélést a szerb és az albán nép között. Mint hozzátette, nem eltávolodni terveznek Belgrádtól, hanem közelednének hozzá.
