Hét évvel a Demokrata Párt sorsdöntő választási bukását és öt évvel a párt korábbi kulcsszereplőinek a távozását követően ezek a személyek, valamint azóta alapított pártjaik egy része visszatért az „anyapártba”. Zelenović 2013 elején távozott a DP-ből, míg Tadić egy évvel később. A vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki politizálás szempontjából mit hoz a Demokrata Párt, valamint a Boris Tadić vezette Szociáldemokrata Párt és a Nebojša Zelenović irányította Együtt Szerbiáért pártok egyesülése, már csak azért is, mert ellenzéki pártkoalícióból, unióból, vagy egyesülésből kivitelre is van.
Ivo Čolović, a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért programigazgatója úgy véli, hogy tekintettel a DP múltjára, a mostani egyesülés egyfajta anomália, ugyanakkor szerinte éppen ideje volt ezen rendellenesség megtörténtének. A DP-ből kiváló, vagy kizárt személyek tíz, vagy tizenegy pártot alapítottak, az egyesülés az egyetlen észszerű lépés, értékelte Čolović, aki szerint már csak az a kérdés, hogy a polgárok hogyan fogadják a békülést. Azzal Dragoljub Mićunović, a DP politikai tanácsának elnöke is egyetértett, hogy az egyesülés a legbölcsebb lépés, amit az ellenzéki minipártok megtehetnek. Az idő megmutatta, hogy semmi értelme a felaprózódásnak, illetve annak, hogy 2012 óta a párt minden távozó elnöke saját pártot alapít, szögezte le, mondván, hogy mindig is a párbeszédet támogatta. Mićunović szavai szerint a DP kapujai minden hasonló ideológiájú párt előtt nyitva állnak.
Branko Klanšek producer a Danas napilapnak írt szerzői szövegében elsősorban az egyesülés érdemi hozadékával és következményével kapcsolatban fejezte ki kétségeit. Szerinte nem világos, hogy mi is történt pontosan. A Szociáldemokrata Párt most vajon szintén tagjává válik a Szövetség Szerbiáért pártkoalíciónak, amelynek a Demokrata Párt és az Együtt Szerbiáért már tagjai?; újabb pártkoalíció, vagy szövetség, esetleg unió alakult?; a Szociáldemokrata Párt és az Együtt Szerbiáért jogalanyok maradnak, vagy nem? A Szociáldemokrata Párt és az Együtt Szerbiáért inkább politikaelmélettel kívánnak foglalkozni, az aktív tevékenységet pedig a DP-re bízzák? – sorolta kérdéseit Klanšek, majd megállapította, hogy Szerbiában az ellenzéki egyesülések rendre sértik a józan észt. A Demokrata Párt és az Együtt Szerbiáért egyesülésének különösen semmi értelme, hiszen ezek egyébként is együttműködnek a Szövetség Szerbiáért keretében, fogalmazott Klanšek.
Az észszerűség esetleg akkor szólna az egyesülés mellett, ha az alakulóülésen az emberi jogokról és a felelősségről szóló hangzatos szólamok mellett új elképzelésekről és tervekről is szó lett volna, fejtette ki a szerző, aki szerint bátorságról tanúskodott volna, ha a politikai vezetők állást foglaltak volna Koszovó kapcsán, hiszen az nem Vučić, hanem a szerbiai polgárok problémája.
Két évvel ezelőtt, amikor Boris Tadić még azt mondta, hogy esze ágában sincsen visszatérni a DP-be, Veljko Lalić, a Nedeljnik hetilap főszerkesztője az esetleges egyesülés témájával kapcsolatban kifejtette: az ellenzék esetleg akkor lenne képes felülkerekedni az érdemi tevékenységét gátoló problémákon, ha a DP-ből távozó, illetve a pártban maradt tagok képesek volnának megoldani a köztük lévő nézeteltéréseket. Mindemellett azt is megállapította, hogy az ellenzék azt a tortát osztaná, amely nincsen. Alaptalan elvárni, hogy az emberek a DP-re szavaznak, miközben azt tapasztalják, hogy a pártot azonnal elhagyják azok, akiknek nem teljesültek az elvárásai, majd később, mintha a valamikori DOS-t alakítanák újra, ismét egyesülnek, fejtette ki Lalić.
