A legutóbbi felmérés szerint a vállalkozók 78 százaléka úgy véli, a korábbi évekhez képest csökkent ugyan az árnyékgazdaság jelenléte Szerbiában, 54 százalékuk szerint ugyanakkor a vállalkozási körülmények az országban továbbra sem kedvezőek, így minden ötödik vállalat része az árnyékgazdaságnak is. Ezért a vállalkozók 79 százaléka szerint a magas adóterhek és a munkások utáni járulékkötelezettség magassága tehető felelőssé – emelte ki ma Svetoslav Atanasović, a NALED igazgatóbizottságának tagja az árnyékgazdaság fékezése érdekében tartott belgrádi konferencián, amelyen bemutatták a 2019/2020-as évre vonatkozó, az árnyékgazdaság felszámolását szolgáló országos programot is.
Fotó: Ótos András
Az árnyékgazdaság felszámolását szorgalmazó országos programot a kormány a NALED szervezettel közösen, valamint a német Nemzetközi Együttműködési Szervezet (GIZ) támogatásával dolgozta ki. Céljai között szerepel, hogy az előttünk álló időszakban 200 millió euróval csökkentse az árnyákgazdaságban lebonyolítandó üzletelést, és a mintegy 9 ezer árnyékgazdaságban működő vállalatot, illetve az itt dolgozó 11 ezer munkást átirányítsa a gazdaság legális kereteibe.
Thomas Schieb, Németország belgrádi nagykövete felszólalásában elmondta, Szerbiában az elmúlt években javultak a gazdasági mutatók, növekedés tapasztalható, javult az adómegfizettetés, nőttek a fizetések, nagyobb mértékű a foglalkoztatás, de – hangsúlyozta – az árnyékgazdaság még mindig fontos tényezője az ország gazdasági alakulásának. Bár pontosan nem tudni, mekkora veszteséget jelent az állami költségvetésnek, az adókötelezettségek elkerülésével az állam jelentős bevételtől esik el.
Ana Brnabić ismertetve az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatokat és az előttünk álló időszakra vonatkozó akcióterv részleteit rámutatott, az új akcióterv 36 intézkedést és 153 aktivitást irányoz elő az árnyékgazdaság elleni küzdelemben. Elmondta, az elmúlt öt évben javult az adómegfizettetés, így megközelítőleg 32 milliárd dinár költségvetési többletet valósított meg a múlt évben, illetve az adómegfizettetés 42 milliárd dinár volt, szintén jobb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Hangsúlyozta, az árnyékgazdaság felszámolásának öt alaposzlopa van, mindenekelőtt ehhez kedvező gazdasági körülményekre van szükség. A kormány az adócsökkentésben gondolkodik, hiszen a vállalkozók nagy hányada az árnyékgazdaság egyik fő okának éppen a magas adóterheket tartja. Ugyanakkor fontos a felügyelők munkája, s e téren már történtek lépések, egyelőre négy felügyelőség munkakörülményein változtattak, megalakult az e-Felügyelőség is, és jövőre a további 30 felügyelőség is hasonló munkakörülmények között dolgozik majd. Hatékony adóigazgatóságra van szükség és hatékony megfizettetésre, s e téren jó lenne növelni a nem készpénzben történő fizetést, hiszen a számlán keresztüli fizetéssel csökkennének az árnyéktevékenységek is. Ugyanakkor a lakosságot is rá kell ébreszteni arra, hogy az illegális vagy féllegális tevékenységekkel mi mindent veszít az ország és maga a lakosság.
Brnabić: Az akcióterv 36 intézkedést és 153 aktivitást irányoz elő az árnyékgazdaság elleni küzdelemben (Fotó: Ótos András)
Brnabić szerint az egyik legjobban sikerült elképzelésük a mezőgazdasági idénymunka legális kereteinek a megteremtése volt, hiszen csak a folyó év első 5 hónapjában 111 munkaadó több mint 5000 alkalmazottat jelentett be idénymunkára, ennek köszönhetően már 29 millió dinár került az állami költségvetésbe adó és járulék címén, miközben az idénymunkásoknak is kifizették a szükséges járulékokat.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke a médiának adott nyilatkozatában is elsősorban az idénymunkások alkalmazására tért ki, hiszen mint mondta, Vajdaságban ennek az intézkedésnek nagy jelentősége van.
– Az idénymunkások alkalmazása egészen 2019-ig feketén történt. Most megteremtődtek a lehetőségek, hogy egyszerűsített módon az idénymunkások alkalmazásának jogszerűségét meg lehessen tenni. Ez nemcsak a vállalkozónak fontos, hiszen nem kell attól tartania, hogy a felügyelő esetleg megbünteti, hanem a munkavállalónak is jó, mert biztosítása van, és nagyobb biztonságérzete – mutatott rá Pásztor. Folytatta: – Az elmúlt évek fontos eredménye a technológiai újítás, az informatika bevezetése a felügyelőséghez. Ez egyrészt a hatékonyság miatt fontos, másrészt pedig a nyomon követhetőség, a gyorsaság miatt. Nem lehet mindent a vállalkozók lelkiismeretére bízni, az ellenőrzés nagyon fontos. Az adó különböző formáinak befizetési szintje egyenes arányban lecsapódik a mindennapi életre, különböző költségvetési lehetőségekre. Így fontos az adófizetési kultúra szintjének emelése is. Vajdaságban ezzel nem állunk rosszul, sokkal magasabb az ezzel kapcsolatos meggyőződés, kultúra, de azt láttam az utóbbi években, hogy hajlamos arra, hogy fellazuljon. Mindannyiunk érdeke, hogy mindenki azonos feltételek mellett dolgozzon, hiszen csak így lehet versenyezni a piacon – mutatott rá.
Pásztor kitért a kezdő vállalkozások egyéves adófelszabadítására is, és reményét fejezte ki, hogy az életképes vállalkozások a legális ügymenetek körébe kerülnek majd.
Április 30-ával bezárólag mintegy 420 új vállalkozást jegyeztek a múlt év októbere óta, akik több mint 500 személyt alkalmaznak. Brnabić kiemelte, figyelemmel fogják kísérni, hogy ezek közül a vállalkozások közül hányan maradnak meg az adó felszabadításának időszaka után is.
