A Milošević-éra fegyveres konfliktusok sorozatát és a szerbiai szuverenitás elveszítését hozta magával. Az ezt követő nyolcéves DOS-vezetés (a Szerbiai Demokratikus Ellenzék a 2000-ben bekövetkezett átalakuláskor) sem hozta meg a várt eredményeket, mert a Nyugat várva várt támogatása helyett bekövetkezett a koszovói függetlenség hivatalos kikiáltása is – emlékeztetett Aleksandar Vučić államelnök a Köztársasági Képviselőház mai, Koszovóval kapcsolatos rendkívüli ülésén. Mindezek ellenére – mutatott rá – ma Szerbiának még mindig van alkalma tárgyalni, figyelembe veszik a véleményét, s közben kiváló gazdasági eredményeket is el tudott érni egy csőd szélén álló állam megreformálásával.
Fotó: Beta
A köztársasági elnök beszédével kezdődött ma délután a Koszovóról, az eddigi párbeszéddel kapcsolatos jelentésről szóló vita a Köztársasági Képviselőházban. Az ülésen az államfő mellett jelen volt Ana Brnabić kormányfő és a kabinet miniszterei, továbbá Marko Đurić, a kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője is. A képviselők előtt annak a kormányjelentésnek a javaslata szerepelt, melyben egyebek között Szerbia állást foglal a brüsszeli párbeszéd fontossága, folytatásának szükségessége mellett, ám kijelenti, hogy bizonyos határvonalakat nem hajlandó átlépni, így nem fogja tolerálni a megaláztatást. A béke megtartása és a politikai egyensúly, valamint a szerb és az albán nép történelmi megbékélése mellett száll síkra a jelentésben az államvezetőség. Mivel a hatalmi Szerb Haladó Párt kezdeményezte az ülés meghosszabbítását, ezért két napon át tart: ma éjjelig, holnap pedig délelőttől késő délutánig tarthat, és a végén szavaznak a jelentésről a honatyák.
Szűnni nem akaró taps közepette indította beszédét az államfő. Közölte, fontos kérdésnek számít, és tisztázni kell, hogy miben hiszünk ma, a hazugságban vagy az igazságban.
– Meg kell határozni, valójában hol vannak az ország határai, s meddig terjedhetnek az álmok, kik a barátok, s a nép barátja-e önmagának, ha nem hisz a szembeötlő igazságnak. Nem hibáztatható a realitás, mert eljött az idő, és dönteni kell: az édes hazugságnak, vagy a keserű igazságnak hinni. Ha az igazságot hisszük el, még nem jelenti azt, hogy nem harcolhatunk Koszovóért és a koszovói szerbekért. Évtizedes harc folyt ezért a területért, egyszer győztünk, máskor veszítettünk, de jellemző volt, hogy soha nem fogadtuk el a veszteséget, a valóságot – értékelte az elnök.
ELFOGY A SZERBSÉG
Koszovó történelméről szólt a folytatásban Vučić, arról, hogy ki mennyi időn át uralta ezt a területet, s felhívta a figyelmet arra, hogy a szerbek a viharos történelmi időket követően 1912-től irányították ezt a térséget, de ez is inkább a szerbek és albánok közös hatalma volt 1999-ig. Ettől a dátumtól kezdve már nem Szerbia kezében van a döntés, hanem a nemzetközi közösség, az albánok és azok az államok kezében, amelyek támogatták Koszovó függetlenségét – mutatott rá. A népességfogyatkozás az egyik legfontosabb oka a változásnak az ezredforduló idején – értékelte.
Becslések szerint 2050-ben 5,5 millió lakosa lesz Szerbiának, 2100-ra már csak 3,5 millió. Közben az albán lakosság száma hatalmas iramban növekszik a Nyugat-Balkánon, így 2050-re számuk 1,9 millióval lesz több, vagyis 2100-ra kétszer kevesebb szerb lesz, mint amennyi albán. 2017-ben 95 ezer szerb élt Koszovó területén, kevesebb mint felük Észak-Koszovóban, több mint felük az Ibar folyótól délre. Ugyanakkor 1,1–1,3 millió albán lakott ott – ismertette az adatokat az államfő, s felhívta a figyelmet arra, hogy ma már kétezer szerbbel kevesebb van a becslések szerint.
Fotó: Beta
SZERBIA HALLATJA HANGJÁT
Az államfő áttekintette a Koszovóval kapcsolatos nemzetközi párbeszédek kronológiáját. Megállapította, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata a ma már nem létező Jugoszláv Szövetségi Köztársaságra vonatkozott, ezért nehéz érvelni amellett, hogy az garantálja az ország integritását. Szerbiáról egy szó sincs a 1244-es határozatban – húzta alá.
Szerbia ezentúl is hallatni fogja a hangját, s többet kell kapnia, mint amennyivel az elmúlt időszakban rendelkezett – jelentette ki a dialógus esélyeit fontolgatva Vučić. Nem létezik gyors megoldás, a szerbek és az albánok is patthelyzetben vannak. Két lehetősége van az államnak: a viszony rendezése vagy a status quo, a konfliktus fenntartása. Szerbia azonban csak az első megoldást választhatja – értékelte Vučić.
HÓBORTOS PSZICHOMONODRÁMA
Az ellenzék egy része – mint a korábbiakon sem – ezen az ülésen sem vett részt. A Szövetség Szerbiáért koalícióhoz tartozó pártok vezetői kijelentették, hogy tartják magukat ahhoz, amit a polgároknak megígértek, s bojkottálják a ház munkáját. A parlament csarnokában ismertették álláspontjaikat. Úgy értékelték, hogy a parlament szóban forgó ülése nem más, mint lejáratás, valóságshow és pszichodráma. A Szövetség tagjai szerint a napirendre tűzött jelentésből semmi sem derül ki, nem tartalmaz politikai javaslatokat, nem ismerteti az állam álláspontját Koszovó kérdésének rendezése kapcsán. Véleményük szerint a hatalom egyetlen céllal hívta össze a képviselőházi ülést: hogy visszacsalogassa a parlamenti padokba az ellenzéki képviselőket, akik már hónapok óta nem hajlandóak részt venni a munkában, véleményük közlésének korlátozása miatt. Boško Obradović, a Dveri elnöke azt mondta, hogy 16 óra után a Pink Televízió reality műsora átköltözik a parlamentbe, ezt az új szórakoztató tartalmat pedig „hóbortos szövetkezeti pszichomonodrámának” nevezte. A parlamenttel való visszaélésnek nevezte az ülést, s feltette a kérdést: vajon tájékoztatja-e a képviselőket valaki majd arról, mi a valódi terve Vučićnak Koszovó kapcsán, és miről tárgyalt titokban a pristinai vezetőkkel?
NEVETSÉGES ÉS HASZONTALAN?
A hatalom az elmúlt hét év során folyamatosan elmulasztotta annak lehetőségét, hogy javulást mutasson fel a koszovói kérdés rendezésében – jelentette ki Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Párt képviselője, mely párt úgyszintén az üléstermen kívül figyelte az eseményeket. Szerinte a vezetőségnek az a célja, hogy az ellenzéket és a polgárokat tegye felelőssé a kudarcért, ezért nincs értelme annak, hogy részt vegyenek egy ilyen vitában. Nyilatkozatában Sanda Rašković Ivić, a Néppárt képviselője úgy vélekedett, hogy nem kell hozzájárulni egy olyan jelentés elfogadásához, amely nevetséges, és semmilyen megoldást nem javasol. A köztársasági elnök egyik korábbi nyilatkozatára reagálva, melyben Vučić azt mondta, mindenki ostobának tetteti magát Koszovó kapcsán, s ezt fogja Szerbia is tenni. Rašković Ivić elmondta, ami pártját illeti, nem kíván csatlakozni az együgyűség politikájához. Goran Ćirić, a Demokrata Párt képviselője azzal indokolta meg távolmaradását, hogy egy színházi előadás az egész ülés, egy szűnni nem akaró hatalmi választási kampány állomása.
