Szemmel látható az előrelépés Szerbia európai csatlakozási útján, ám emellett az országnak még nagyobb határozottságról kell tanúbizonyságot tennie az integráció folyamatának folytatásában, illetve javulást kell felmutatnia olyan kulcsfontosságú kérdésekben mint a jogállamiság megszilárdítása – fejtette ki ma Johannes Hahn uniós bővítési biztos a Szerbiáról szóló országjelentés ismertetésekor az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt tett felszólalásában. A reformokat az országnak az eddiginél is gyorsabban és meggyőzőbb módon kell lefolytatnia. A koszovói politikai válságról szólva a bővítési biztos aláhúzta, hogy Belgrádnak és Pristinának is mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy pozitívabb légkört teremtsenek a párbeszéd folytatásához, és kerülniük kell minden olyan lépést, amit a másik fél provokációként élhet meg. Hahn megismételte korábbi álláspontját: Pristinának meg kell szüntetnie a szerb árura tavaly kirótt százszázalékos vámilletéket, ami aláásta a brüsszeli dialógus folytatásának lehetőségét.
Hahn ismertette: a régió minden európai csatlakozás előtt álló országa fejlődést mutat, különösen igaz ez Montenegróra. Ugyanakkor az Európai Bizottság javaslatot tett arra is, hogy Észak-Macedónia és Albánia is még júniusban kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat. Hahn szerint az EU-nak jutalmaznia kell, ha valamelyik ország konkrét eredményeket tud felmutatni, s tartania kell magát korábbi ígéreteihez. Erre azért is szükség van, hogy a nyugat-balkáni régióban az Unió meg tudja őrizni a hitelességét, s ugyanakkor továbbra is befolyásos tényezőnek számítson a kontinensnek ebben a szegletében.
Elismerő szavakat közölt Szerbia európai uniós közeledésével kapcsolatban David McAllister, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője is. Mint mondta, az előrehaladás szemtanúja az ország esetében. Felszólalásában arra szólította fel Szerbiát, hogy továbbra is határozottan folytassa az igazságügyben, a korrupcióellenes és bűnüldözési harcban, szólásszabadságban és sajtószabadságban megkezdett reformokat. A fejlődés Szerbia esetében a makrogazdaságban a legszembeötlőbb – fejtette ki –, ennek a hasznát a polgárok is egyértelműen érzékelik. Úgy ítélte meg, hogy Szerbia folyamatosan halad az európai integráció útján, a csatlakozási tárgyalások gyorsasága pedig a reformok alkalmazásának az ütemétől függ igazán. Nagy kihívás Szerbia számára a Pristinával megkezdett párbeszéd folytatása – állapította meg McAllister. Még sok a teendő a viszonyok rendezésében, de szerinte a dialógusnak folytatódnia kell, s jogi következményekkel járó megállapodással kell véget érnie.
HAHN JÚLIUSRA EREDMÉNYT AKAR
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is amellett foglalt állást, hogy a régióbeli viszonyok rendezése és az integrációs folyamat sikere érdekében mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie Belgrádnak és Pristinának. Federica Mogherini úgy fogalmazott a szerbiai országjelentés kapcsán, hogy a legfontosabb politikai kérdésnek továbbra is a Koszovóval kapcsolatos téma számít, s a legutóbbi történések is bizonyították azt, hogy a status quo nem jelenthet megoldást a problémákra. Meggyőződésének adott hangot, hogy lehetséges a megállapodás elérése. A dialógus folytatása érdekében, mint mondta, állandó kapcsolatot tart fenn Belgráddal és Pristinával is. Ismét közölte, hogy a dialógus érdekében Pristinának vissza kell vonnia a vámilletékeket. Hahn annyit tett hozzá a sajtótájékoztatón a témával kapcsolatban, hogy júniusban megkísérli feloldani a párbeszéd kapcsán bekövetkezett zárlatot, hogy júliusra már valamilyen konkrét eredmény születhessen.
LEHETNE GYORSABB IS…
Az Európai Bizottság országjelentésében külön kitért a szólásszabadság kérdésére, s megállapította, hogy e téren semmilyen előrelépést nem könyvelt el az ország, s ez komoly aggodalomra ad okot. Az új médiastratégiától a körülmények javulását várja el az EB. Ugyanakkor sürgeti a bizottság a politikai szervezetek közötti hatékonyabb kommunikáció megteremtését is, rendkívül sürgősnek nevezi a vita lehetőségének megadását, s egy olyan európai integrációt illető konszenzusnak a megteremtését, amely nélkülözhetetlen az európai közeledésben.
Ivica Dačić külügyminiszter ma a képviselőházban nyilatkozva röviden úgy fogalmazott, hogy Szerbia nem halad olyan gyorsan az integráció útján, mint azt megérdemelné. Ez azért van így, mert az EU szinte mindent a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok szintjén ítél meg, s meggyőződésének adott hangot, hogy senki sem foglalkozna a szerbiai jogállamisággal és a bíróságok helyzetével, ha előrelépést könyvelt volna el a dialógusban.
