Új kisebbségi közösségek is létrejöttek, kedvező és kedvezőtlen időszakok is lezajlottak mindenütt a JSZSZK széthullását követően, rendkívül lényeges azonban az, hogy a közösségek tanuljanak egymástól, összehasonlítsák a különböző gyakorlatokat, rendelkezéseket, megismerjék egymás problémáit is, jelentette ki Nyilas Mihály tartományi kormányfő-helyettes, oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár a volt Jugoszlávia szétesésével kialakult utódállamok nemzeti kisebbségeinek helyzetével foglalkozó újvidéki konferencián, melyet a Szerb Matica Galériájában tartottak meg ma a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával, a Regionalizmusért Központ szervezésében.
Nyilas Mihály: Vajdaság és Szerbia a kisebbségek jogai tekintetében élen jár (Fotó: Dávid Csilla)
– Meggyőződésem, hogy Vajdaság és Szerbia a kisebbségek jogai, helyzete tekintetében most élen jár, példaértékű a jogérvényesítés. Elsősorban a törvényes és alkotmányos keretnek köszönhető ez, de annak a cselekvési tervnek is, amelyet még 2016-ban fogadott el a szerb kormány, s mely éppen a kisebbségi jogok érvényesítésére vonatkozik. Természetesen tudjuk, hogy minden rendelkezést végre is kell hajtani, alkalmazni is kell. Vannak fennakadások is, például magának a közösségnek a tudatossága terén: a magyaroknak és más közösségeknek is tudniuk kell, hogy milyen jogaik vannak, s élniük kell azokkal – fogalmazott Nyilas.
Mint Nyilas fogalmazott, jó gyakorlattal nemcsak Szerbia, hanem más volt jugoszláv államok is rendelkeznek, ezért fontos a tapasztalatok cseréje. Emlékeztetett: Vajdaságban hat nyelv van hivatalos használatban, öt kisebbségi művelődési intézet tevékenykedik, 45 tartományi önkormányzat közül 39-ben valamelyik kisebbségi nyelv is hivatalosnak számít. Javítani kell viszont a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó adatokat – hívta fel a figyelmet az illetékes titkár.
Bosznia-Hercegovina talán a legegyedibb esetnek számít az utódállamok között, hiszen három államalkotó nemzettel is rendelkezik. Már közöttük is léteznek bizonyos ellentétek, de még jelen vannak azok a nemzetiségek is, amelyek nem számítanak autochtonnak.
– Azok a személyek, akik például vegyes házasságból születtek, sokszor nehezen tudják magukat nemzetiségi keretek közé behatárolni, ezért nem számítanak az államalkotó nemzetek tagjainak. Itt kell megtapasztalnunk a diszkrimináció jeleit is. Az alkotmány például egyenesen tiltja a nem államalkotó nemzetek tagjainak, hogy jelöltessék magukat a hármas elnökség valamely posztjára. Sehol a világon másutt nincs ilyen helyzet, egy adott állam polgára nem szabad, hogy elnökjelölt legyen. Ez a politikai szerepvállalás és diszkrimináció furcsa, szövevényes esete Bosznia-Hercegovinában – számolt be a helyszínen prof. dr. Zarije Seizović, a Szarajevói Egyetem Politikai Tudományok Karának tanára.
Dávid Csilla felvétele
Aleksandar Popov, az újvidéki Regionalizmusért Központ vezetője úgy fogalmazott, hogy a JSZSZK utódállamainak fontos lenne kialakítaniuk egy közös, egységes mechanizmust a kisebbségek védelme érdekében. Véleménye szerint egy ilyen kezdeményezés voltaképpen továbbfejlesztené a meglévő bilaterális egyezményeket és hozzájárulna a jószomszédi kapcsolatok erősítéséhez is.
A montenegrói tapasztalatok Marko Pejović, az ottani Emberi Jogok és Demokrácia Központja munkatársa szerint egyre jobbak, hat kisebbségi nemzeti tanács működik a tengermelléki államban, a kormány 600 ezer euróval támogatja fennmaradásukat. A közszolgálati televízió albán és roma nyelvű műsorokat is sugároz. Összesen 17 iskolában tanulhatnak a diákok albán nyelven, számolt be Pejović.
Kisebbségellenes hangulat keletkezett Horvátországban az európai uniós csatlakozást követően, mutatott rá prof. dr. Siniša Tatalović, a zágrábi Politikai Tudományok Karának tanára. A hivatalos nyelvhasználat terén sincs javulás, mert egy adott községben kisebbségi nyelv akkor válhat csak hivatalossá, ha a lakosság több mint harmada az illető közösséghez tartozik. A közszolgálati televízió még 1997-ben arra kötelezte magát, hogy hat nyelven sugároz majd műsort, ez a mai napig nem valósult meg, tette hozzá a zágrábi professzor.
