Ana Brnabić ma Moszkvában aláírta a Szerbia és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amelynek a korábbi bejelentések értelmében érdemben kellene előremozdítania a szerb exportot. Mielőtt hatályba lépne, a megállapodást az összes aláíró országnak ratifikálnia kell. A szerb miniszterelnök négyszemközt beszélgetett Dmitrij Medvegyev orosz- és Szergej Rumasz fehérorosz kormányfővel.
Az N1 Tv értesülései szerint a szabadkereskedelmi megállapodás értelmében Szerbia a termékek 99,5 százalékát exportálhatja kedvezményes vámfeltételek mellett az EaEU tagállamaiba, azaz Oroszországba, Kazahsztánba, Fehéroroszországba, Örményországba és Kirgíziába. Az említett országok 180 milliós piacot tesznek elérhetővé Szerbia számára. Szerbia tavaly a szóban forgó országokba 1,1 milliárd dollár értékben szállított különböző termékeket, míg 2,3 milliárd dollár értékben importált. Már eddig is léteztek hatályos szabadkereskedelmi megállapodások Szerbia és az EaEU egyes tagállamai, azaz Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán között. Ezek az egységes megállapodás aláírását követően hatályukat veszítik.
Szerbia vámmentesen korlátlan mennyiségben szállíthat a gazdasági unió területére kecske- és tehéntejből készített sajtot, gyümölcsöt és pálinkát, továbbá 2 ezer tonna cigarettát, 400 tonna meghatározott fajtájú, tehéntejből készített sajtot, valamint 90 ezer liter vinjakot. A gépkocsikivitelre marad a vámkötelezettség.
A megállapodás várható hozadékáról Miladin Kovačević, a Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatója is nyilatkozott a sajtónak, kiemelvén, hogy az EaEU tagállamaival való kifejezettebb árucsere-forgalom biztosan jótékonyan befolyásolja a szerbiai export-mutatókat. A Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva Kovačević arra is kitért, hogy értékelése szerint a megállapodást nem kellene politikai attribútumokkal felruházni, az ugyanis elsősorban kereskedelmi jellegű. A szakember elismerte, hogy a szerbiai termelés mértékére való tekintettel egyelőre kérdéses, hogy az ország mennyire tudja kihasználni a megállapodás nyújtotta lehetőségeket. Szerbia és az EaEU tagállamai között jelenleg 3,4 milliárd dollár értékben valósul meg árucsere-forgalom, ám ebbe az összegbe beleszámították az energiahordozók Szerbiába való importját is.
Az Európai Unió illetékesei vegyes érzelmekkel fogadták a megállapodás aláírását, illetve annak bejelentését. Maja Kocijančič, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének sajtófelelőse néhány nappal ezelőtt az ország uniós csatlakozásával összefüggésben lévő kötelezettségeire emlékeztette a szerbiai politikumot a megállapodás kapcsán. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a Szerbia és az Oroszország, illetve az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti tárgyalásokat a szabadkereskedelmi megállapodásról, jelentette ki Kocijančič, hozzátéve, hogy mint ismeretes, az EU elvárja Szerbiától külpolitikájának fokozatos összehangolását az Unióéval. Mielőtt az EU tagállamává válik, szabadon megállapodásokat köthet más országokkal, vagy szervezetekkel, ám kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy az EU-hoz való csatlakozás napján kivonul az összes olyan megállapodásból, amely összeegyeztethetetlen az EU kül- és biztonságpolitikájával, nyomatékosította Kocijančič, rámutatva arra, hogy az említett előírás nemcsak Szerbia számára feltétel a csatlakozáshoz, hanem minden más országnak is.
