Hasonlóan az Európai Unió szerveihez, az ENSZ Biztonsági Tanácsa is a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatását és a kapcsolatok mielőbbi rendezését sürgeti. A Belgrád–Pristina párbeszédben beállt hosszú szünet miatt a felek közötti kapcsolatok normalizálódása is megrekedt, ez pedig veszélyezteti a terepen a stabilitást, állapította meg a május 16. és szeptember 15. közötti időszakot felölelő dokumentumban António Guterres főtitkár.
A nemzetközi közösség arra számít, hogy miután megalakul a koszovói kormány, a pristinai szervek a párbeszéd útjában álló akadályok elhárítására összpontosítanak, jelentette ki Zahir Tanin, az UNMIK küldöttségvezetője. Értékelése szerint a politikai vezetőknek érdemes lenne odafigyelniük politikai retorikájukra és tevékenységükre is, hogy azok szintén serkentőleg hassanak a dialógusra.
Tanin értékelte az október 6-ai rendkívüli koszovói parlamenti választások eredményét is, majd megállapította, hogy a szavazók többsége ezúttal a „nem konvencionális” politikai vezetőket támogatta, azokat, akiket sem a múlt, sem politikai ideológiájuk nem köti össze a korábban hatalmon lévő politikai elittel. Az UNMIK küldöttségvezetője, a nemzetközi megfigyelők észrevételeire hivatkozva, megjegyezte, hogy a szavazók, elsősorban a szerbek lakta helyi önkormányzatokban, megfélemlítés áldozatai voltak.
Ivica Dačić külügyminiszter elégedetlenségének adott hangot, mert mint kifejtette: hét éve vesz részt személyesen a BT Koszovóról szóló ülésein és ebben az időszakban nem történtek pozitív irányú változások. A szerb diplomácia vezetője a folytatásban Pristinával szembeni vádjait sorolta, megjegyezve, hogy a szerb és a többi nem albán nemzetiségű lakosság Pristina önkényének a túsza, emberi jogaikat pedig elnyomják. Ezekre az észrevételekre reagált Vlora Çitaku, Koszovó nagykövete az USA-ban, majd kijelentette, hogy az egyetlen megosztó erő a koszovói szerbek körében a belgrádi hatalom. Ezzel nem fejeződött be a Dačić és a Çitaku közötti, immár hagyományosnak számító szópárbaj. Dačić megkérdezte a koszovói diplomatát, miért állított ismételten valótlanságokat, amikor arra panaszkodott, hogy a koszovói albánok annak idején nem használhatták Szerbiában az anyanyelvüket. A külügyminiszter bizonyítékként megmutatta Çitaku kétnyelvű anyakönyvi kivonatát. Dačić azt is megkérdezte Çitakutól, miért nem mondott le még szerb állampolgárságáról. Çitaku később Twitter-bejegyzésben válaszolt, hozzáfűzve, hogy Szerbia eltulajdonította Koszovó civil nyilvántartását, a telekkönyveket és még sok mindent. Dačić ezen elsajátított dokumentumok egyikét lobogtatta az ülésen, tette hozzá a koszovói diplomata, szerinte Dačić megpróbálta őt megfélemlíteni.
Az ülés meghatározóbb pillanataként érdemes még megemlíteni az orosz és a német diplomaták vitáját – arról, hogy a Belgrád–Pristina párbeszéd most vegetatív állapotban van, vagy sem –, az USA képviselőjének eszmefuttatását, hogy Koszovóban többé semmi szükség az UNMIK-re, valamint a brit képviselő álláspontját, hogy a koszovói rendőrségnek végre Koszovó egész területére ki kell terjesztenie a hatáskörét. Azzal kapcsolatban mindenki egyetértett, hogy a feleknek folytatniuk kell a párbeszédet, ennek alapfeltétele pedig a védővám hatályon kívül helyezése. Egyébként az ülést követően Dačić elégedetten nyugtázta, hogy az utóbbi hónapokban sikerült megerősíteni Szerbia külpolitikai pozícióját. Ezen állításának érveként említette, hogy a BT ülésén ezúttal senki nem követelte Szerbiától Koszovó államiságának az elismerését.
