Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésének segítségével Párizsban váratlan hármas találkozót tartottak Macron, továbbá Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaçi koszovói elnökök részvételével. Emlékeztetőül, Vučić és Thaçi, a nemzetközi közösség sok más képviselőjéhez hasonlóan, a francia fővárosban a második Nemzetközi Békefórumon vesz részt.
Fotó: AP via Beta
Beszélgetőpartnereit arról tájékoztatta, hogy Szerbia tárgyalási pozíciója minden tekintetben változatlan, nyilatkozta a Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint Vučić. Mint hozzátette, Macron azzal a céllal hívta össze a találkozót, hogy alátámassza, Franciaország a jövőben a korábbiakhoz képest határozottabban szeretné kivenni részét a Belgrád és Pristina közötti párbeszédből. A szerb elnök elmondása szerint francia kollégája nem mulasztotta el arra emlékeztetni Koszovó elnökét, hogy a párbeszéd folytatásának legfontosabb alapfeltétele a szinte pontosan egy évvel ezelőtt elrendelt, százszázalékos védővám hatályon kívül helyezése.
– Mi egyedül arra várunk, hogy hatályon kívül helyezzék a védővámot és amint ez megtörténik, folytatódhat a párbeszéd, persze csak abban az esetben, ha Pristina is ezt akarja. Hiszem, hogy Macron Európának a probléma megoldásának tekintetében jellemző elszántságát szerette volna alátámasztani. Arról is tájékozódhattunk, hogy a pristinai hatalom következő összetétele feltehetőleg december elején alakul meg, bár nekem ezzel kapcsolatban kétségeim vannak – taglalta Vučić.
Hashim Thaçi kabinetjében közlemény formájában közölték, hogy Koszovó kész folytatni a párbeszédet, azzal a céllal, hogy az annak során elfogadásra kerülő megállapodás a felek kölcsönös elismerésének legyen az alapja, Koszovó számára pedig lehetővé tegye az ENSZ-tagságot.
Aleksandar Vučić hétfőn este négyszemközt is beszélgetett Emmanuel Macronnal, elmondása szerint ekkor három témát jártak körbe: az úgynevezett Kis-Schengen regionális projektumot, továbbá a Belgrád és a Pristina közötti kapcsolatokat, valamint az Európai Unió, és ezen belül a Nyugat-Balkán európai jövőjének a kérdését. A Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia közötti, Kis-Schengennek elnevezett projektummal kapcsolatban Macron állítólag elsősorban arra volt kíváncsi, hogy ehhez a jövőben a nyugat-balkáni térség egyéb országai is csatlakoznak-e majd, nyilatkozta Vučić, aki hiszi, hogy Macron hamarosan nyilvánosan is támogatásáról biztosítja a kezdeményezés résztvevőit.
– Azért bízom a nyilvános támogatásban, mert a kezdeményezés arra a négy alapvető szabadságjogra támaszkodik, amelyek az EU alapját is képezik. Emellett a Világbank kapcsolódó kimutatását is Macron elé terjesztettem. Ebből kiderül, hogy amennyiben a kezdeményezésnek a „nyugat-balkáni hatok” egytől egyig tagjai lennének, az összes megtakarítás 3,5 milliárd eurót tenne ki. Csak Szerbia megtakarítása 1,5 milliárd euró lenne. Ennek a megtakarításnak köszönhetően a nyugdíjak további 10 százalékkal, míg a bérek 16 százalékkal növekedhetnének – számolt be a beszélgetés részleteiről Vučić.
Elmondása szerint az EU-tagság tekintetében arra a kérdésre próbált választ kapni, hogy mire számíthat Szerbia a jövőben, majd arra emlékeztette Emmanuel Macront, hogy az ország immár 2000 óta járja az integráció útját.
– Közöltem, hogy egyértelmű perspektívára van szükségünk. Most ott tartunk, hogy hat évvel a csatlakozási tárgyalások kezdetét követően évente átlagban két fejezetet nyithatunk meg, annak ellenére, hogy leggyakrabban négynek a megnyitására állunk készen. Időközben megváltoztak a Szerbiára vonatkozó feltételek. Arról is biztosítottam a francia államfőt, hogy Szerbia nem érzi magát sértve a kapcsolódó, meglehetősen egyértelmű nyilatkozatai miatt. Jobb előbb tisztázni a dolgokat, mint később. Jobb most tudnunk, hogy hányadán állunk, nem pedig hazudni egymásnak. Azt is megkérdeztem, hogy amennyiben Szerbia megoldja a koszovói kérdést, vajon az EU garanciát vállal-e országunk 2025-ig történő csatlakozásának tekintetében, Macron viszont nem válaszolt – közölte Vučić.
