A köztársasági képviselőház ma a katonaságról szóló törvényre benyújtott 27 módosítási indítvány egyenkénti megvitatásával folytatta a kedden megkezdett ülést, amely napirendjén mindenekelőtt a biztonsági erőkkel kapcsolatos törvények szerepeltek. Aleksandar Vulin védelmi miniszter a vita során kiemelte, bár jelenleg a katonaságról szóló törvény módosítására kerül sor, ő egy teljesen új törvény megfogalmazását indítványozza.
– A napirenden szereplő stratégiai dokumentumok elfogadásával végre megteremtődnek a feltételek arra, hogy tudjuk, melyik irányba kell a katonaságot fejleszteni, illetve hogyan kell annak kinéznie. A semlegesség, kritizálják azt vagy sem, lehetőséget és jogot kínál arra, hogy magunk döntsünk, milyen katonaságot szeretnénk – hangsúlyozta Vulin. Utalt arra, hogy a parlament napirendjén a katonaságról szóló törvény módosítása mellett az ország védelméről szóló stratégia és a nemzetbiztonsági stratégia, illetve a nemzetközi katonai műveletekben való részvételről szóló határozat is szerepel.
– Eddig alkalmazkodnunk kellett bizonyos elírásokhoz, ezek után erre már nem lesz szükség. Magunknak és magunkhoz mérten alakítjuk ki a folyamatokat, és ebből egy teljesen új törvény kell hogy szülessen – emelte ki Vulin.
A keddi ülés kezdetén még a parlament napirendjén szerepelt a migrációról szóló törvény is. Ennek kapcsán felszólalt Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, aki rámutatott, a parlament nemcsak törvényhozó szerv, hanem a lakosság érdekeit is képviseli. Így hangsúlyozta, hogy az illegális bevándorlók egyre inkább megkeserítik a magyarkanizsai, martonosi és horgosi lakosok mindennapjait. Felszólalásában a helyiek és más települések lakosainak problémáira mutatott rá, kiemelve, csak Magyarkanizsára 250–400 migráns érkezik naponta, emiatt a lakosság félti, aggódik a biztonságáért.
– Felhívom a Szerb Köztársaság minden szervének figyelmét, együttes erővel tegyünk meg mindent azért, hogy ne kerüljünk abba a helyzetbe, amilyen Szerbia egyes területein 2015-ben uralkodott, mielőtt kiépült a kerítés a Szerbia és a Magyarország közötti határon. Ez a kerítés Szerbia lakosait is védi, mert ez a kerítés miatt néhány évig jelentősen csökkent a migránsok beáramlása Szerbiába – emelte ki. Megköszönte ugyanakkor az állami szerveknek, hogy az elmúlt napokban segítséget nyújtottak az érintett önkormányzatoknak.
A VMSZ frakcióvezetője kifejtette, hogy Szerbiától elvárják, hogy jó házigazdája legyen a migránsoknak, de szerinte mindenkinek joga van eldönteni, kit akar beengedni a házába. Pásztor Bálint az illetékes állami szerveket arra ösztönözte, védjék a határokat, elsősorban Szerbia déli határait, hogy a migránsok ne tudjanak ellenőrizetlenül bejutni az ország területére.
A migráció kezeléséről szóló törvény módosítását a beterjesztő, vagyis a kormány visszavonta, amit a VMSZ üdvözölt is.
Pásztor Bálint az ország védelmének stratégiája kapcsán, valamint a nemzetbiztonsági stratégai kapcsán kiemelte, üdvözlik, hogy Szerbia nem tervezi bevezetni a kötelező katonai kötelezettséget. Hangsúlyozta, a VMSZ érti a totális védelem elképzelését, a vajdasági magyarság az elmúlt évtizedekben kivette a részét, amikor arra szükség mutatkozott, de a párt továbbra is ellenzi a hadgyakorlatok megtartását, szerinte az, hogy az embereket 15 napig gyakorlatoztatják, nem hoz semmi újat az államnak, csupán költséget jelent. A természeti katasztrófáknál a lakosság enélkül is mozgósítható.
