Az újvidéki Központ a Társadalmi Stabilitásért civil szervezet európai szintű, Az EU és a Nyugat-Balkán polgárainak részvétele a politikai pártokban elnevezésű felmérése szerint a tagságának számát figyelembe véve, a Szerb Haladó Pár a kontinens legnagyobb politikai pártja. A felmérésben Európa országaiból több mint 30 politikai párt vett részt, Szerbiában pedig a szervezet 17 politikai tömörülésnek juttatta el kérdőívét.
Az SZHP nem Szerbia lakosainak a számához viszonyítva Európa legtömegesebb politikai tömörülése, hanem attól függetlenül, a párttagok számának eredményeképpen, hiszen egyik másik pártnak sincsen ennyi tagja, nyilatkozta a téma kapcsán Predrag Rajić, a szervezet sajtófelelőse a B92 hírportál összeállítása szerint. Az SZHP tagjainak száma eléri a 646 ezret, ez pedig a lakosság 9,13 százalékát teszi ki, ha a 2011-es népszámlálás eredményeit veszik alapul, tette hozzá Predrag Rajić, mondván, hogy mivel 2011 óta kétségtelenül csökkent az ország lakosainak a száma, ez az arány mostanra valamivel nagyobb.
– Az SZHP-nek több tagja van, mint bármelyik politikai pártnak például Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Lengyelországban és Csehországban. Érdekes, hogy ezekben az országokban olyan pártok meghatározóak a politikai színtéren, amelyek több évtizedes múltra tekintenek vissza, például a német CDU és CSU, amelyek 1951-ben alakultak meg. A választási eredmények tekintetében a haladó pártot egyedül a magyarországi Fidesszel, vagy a máltai munkáspárttal lehet összehasonlítani, azzal, hogy például a Fidesznek tizenháromszor kevesebb tagja van, mint az SZHP-nek. Európában egyébként a hagyományos, több évtizedes múltra visszatekintő pártoknak van a legtöbb tagjuk – taglalta Predrag Rajić.
Az EU-államok polgárai politikai aktivitásának tekintetében megfigyelhető, hogy a 2004 előtt tagállammá váló országok polgárai jóval aktívabbak azoknak az országoknak a polgárainál, akik ezt követően csatlakoztak az EU-hoz, derült ki a beszámoló folytatásából. Ausztria polgárai például ötször aktívabbak, mint a visegrádi négyek államainak a polgárai, emelte ki Predrag Rajić, hozzátéve, hogy a volt Jugoszlávia tagállamaiból létrejött országok polgárai szintén kifejezettebben vállalnak szerepet a politikai pártokban, mint a valamikori Varsói Szerződés államainak lakossága.
A térségben a bosznia-hercegovinai Demokratikus Akciópárt – Bakir Izetbegović – és a Független Szociáldemokraták Szövetsége – Milorad Dodik –, továbbá a montenegrói, a Milo Đukanović vezette Szocialisták Demokratikus Pártja számlálja a legtöbb tagot. Az utóbbinak 55 ezer tagja van, míg az ország lakosainak a száma alig 635 ezer.
A felmérésben arra is kitértek, hogy Észtországban az illetékes minisztérium nyilvántartja a polgárok párttagságát, és amint egy párttag betagosodik egy másik politikai pártba, a minisztérium az automatizmus elve szerint törli tagságát az előző pártból.
